A nyúlánk tevepárduc és társai

A nyúlánk tevepárduc és társai
© Fotó: Debreceni Református Kollégium
Debrecen – Sorozatunk a kollégium gyűjteményeinek, nagykönyvtárának, múzeumának nevezetességeit mutatja be. Értékeink nyomában: Szentgyörgyi József természettankönyve.

Szentgyörgyi József (1765–1832) Debrecen főorvosa, Kazinczy barátja, Csokonai kezelőorvosa, az első magyar illusztrált természettankönyv írója. A Debreceni Református Kollégium számos híres diákja közé tartozik, nevéhez fűződik A leg-nevezetesebb természeti dolgok esméreti című mű.

Szentgyörgyi Aranyoson született, iskoláit Pozsonyban, Nagykőrösön és Debrecenben végezte. A Református Kollégium diákjának élete később is erősen kötődött Debrecenhez. Tanulmányai végeztével néhány évig német nyelvet tanított itt, ezután Cegléden, a református egyház szolgálatában rektorként működött. Az orvosi egyetemet külföldön kezdte el: Jénában, majd Bécsben folytatta. Hazatérve Debrecen főorvosa lett. Csokonaival 1800 decemberében ismerkedett meg, később háziorvosa és bizalmas barátja volt, halálos betegségében is mellette állt. Kazinczyval való levelezése egy ismerős házaspár útján kezdődött.

A mai természettudományos tankönyveket el sem tudjuk képzelni állatokról és növényekről készült fotók, rajzok nélkül. Magyarországon, a 19. század elején azonban ez újdonságként hatott. Az első illusztrált természettankönyvet Debrecenben készítették. Az 1803-ban kiadott tankönyv a debreceni nyomdában készült, és a Kollégiumban működő Rézmetsző Diákok Társasága készítette hozzá az illusztrációkat. A rézmetszés mint illusztrációs technika hazai földön ebben az időben kezdett megjelenni. A Kollégium diákjai először kedvtelésből „metszegettek”, majd egyre elhivatottabban végezték ezt a tevékenységet. A 19 réztábla nyomatán csaknem száz állat ábrázolása szerepel. A képek minősége Kazinczy szavaival élve „a külföldön készült afféle rajzolásokkal bátran öszve mérközhetnek”.

page

Fotók: Debreceni Református Kollégium

Mi az a „tevepárduc”?

A tankönyv az állatok leírását is tartalmazza. E bemutatások nagy része a ma ismert módon nevezi meg az állatokat, de akadnak köztük igen furcsa elnevezések is, mint például a „tevepárduc”. A tevepárduc egy ma is élő állat, bár mi más néven ismerjük. A róla készült leírás a következő jellemzőket emeli ki: „Szerecsen országban és napkeleti Indiában lakik a tevepárduc, mely onnan vette nevét, mivel hosszú magas nyaka van, mint a tevének és barnás foltokkal tarkálló fejéres szőri, mint a párducnak. Legmagasabb a szárazon élő állatok között, a fejin egy kis púpja és két rövid szarva, fűvekkel és többnyire fa levelekkel él, erőtlen, félelmes, szelíd és az emberek szolgálatjára alkalmatlan állat.” Az elnevezés talán különös, de a leírásból rá lehet ismerni a zsiráfra.

Sajnos, a további, növényekről és az ásványokról szóló kötetek nem készültek el. Kárpótolja az olvasót a szemet gyönyörködtető illusztrációk sora, melyek a kor hangulatát és szemléletét is tükrözik.

Szentgyörgyi 1832-ben halt meg, sírja a Debreceni Köztemetőben található, portréja megtekinthető a Debreceni Református Kollégium Múzeumának kiállításán. Emlékét őrzi a Kossuth utcában, az E-On régebbi épületének falán látható emléktábla és a róla elnevezett utca.

– Bétéri Barbara –








hirdetés