A nyírábrányiak elfeledett kincse: olyan, mintha nem is létezne a magányos üvegpince

Üvegpince Nyírábrányban
Üvegpince Nyírábrányban - © Fotó: Kedves Zilahi Enikő
Nyírábrány – Beszélik, az Erős-birtok egyben tartása miatt törték meg a határvonalat.

A nyírábrányi Zoltán-tagban, a határsáv tőszomszédságában áll egy borospince, amely már csak emlékeiben őrzi a szőlő ízét, a bor illatát. A helyiek, persze csak a legidősebbek, „üvegpinceként” emlegetik. A magányos évtizedek alatt benőtte a gaz, út sem vezet oda már csak a bozóton keresztül. Olyan, mintha nem is létezne, pedig ott van az erdő közepén. Miért olyan érdekes ez a hely, hisz számtalan elhagyott pince és présház árválkodik határszerte? A nyírábrányiak elfeledett kincsét, az „üvegpincét” az építők annak idején derékig a földbe vájták, oldalfalát csillogó üvegdarabokból, színes cseréplapokból rakták ki, az üvegfalú óriás felső nyílásán pedig szabadon engedték be a hegy levét.

Szőlőskert a „kockában”

Hogy ki építette az üvegpincét, miről kapta a Zoltán-tag a nevét, és hogy mi az a „kocka”, erre is már csak a legidősebbek ismerik a választ Nyírábrányban. Az Erős Zoltán földbirtokosról elkeresztelt birtok mentén a határsáv különös fordulatot vesz, szinte derékszögben fordul a román oldal felé egy hatalmas, négyzet alakú területet kihasítva onnan, majd visszatérve folytatja tovább csaknem egyenes útját. Ezt nevezik Nyírábrányban „kockának”.

Az idősek elmondása szerint csak azért törték meg annak idején a határsávot, hogy az Erős-birtok teljes egészében magyar részen maradjon. Aki elővesz egy térképet, és nagyítóval alaposan megvizsgálja a Nyírábrány melletti határsávot, bizony nem téveszti el a jól kivehető, különös alakzatot.

– Kedves Zilahi Enikő –