A nyers ételek titkainak nyomába eredtünk

Akt.:
Varga István számára a nyers étkezés ma már életforma
Varga István számára a nyers étkezés ma már életforma - © Fotó: Archív
Debrecen – A debreceni séf azt vallja, fontos, hogy a táplálék, amit magunkhoz veszünk, valóban tápláló legyen.

Éteri – ezzel a szóval jellemezte a nyers táplálkozást Varga István, akit sokan Nyers Séfként ismerhetnek. A szakács végzettségű glutén- és laktózmentes nyers ételek gourmet specialistáját arról kérdeztük, mit is jelent pontosan a nyers étel fogalma, illetve miért jó ilyen módon táplálkozni.

– Egy étel attól nyers, hogy nem esik át tartós, 42 Celsius-fok feletti hőkezelésen, eddig életképesek ugyanis az enzimek. Három alapanyagcsoport van, a zöldségek, a gyümölcsök és a magvak – mondta el érdeklődésünkre, hozzátéve, az enzimdús táplálkozásnak számos jótékony hatása van: könnyebben emésztődik, nem okoz „kajakómát”, energetizál, rendbe hozza az anyagcserét, szellemi frissességet és jobb közérzetet ad; az ember jó bőrben van tőle, ez esetben szó szerint is, ugyanis ez a fajta táplálkozás a bőrt is megszépíti.

A kezdetek

Arra is kíváncsiak voltunk, honnan jött az ötlet, hogy valaki áttérjen a nyers ételek fogyasztására.

– Tizenhét éve nem eszek olyat, aminek szeme van és vérzik. Ez így talán elég drasztikus megfogalmazás, mégis így tudom pontosan leírni a táplálkozásomat. Hét éve pedig elsajátítottam a nyers étkekkel kapcsolatos tudnivalókat – mesélte, és persze mindezt nem csak elméletben tette. Habár István az átlagos napokon kétharmados arányban eszik nyers ételeket, tudja, hogy vannak olyanok, akik százszázalékosan „nyersek”, és így érzik jól magukat.

Mozgalommá nőtte ki magát

– Úgy gondoltam, a puding próbája az evés, így én is kipróbáltam, milyen ez. Egy holdhónapon át kizárólag nyers ételeket fogyasztottam, és megtapasztaltam a „wow” érzést – mondta a debreceni séf. A pozitív változást azonban nemcsak ő, hanem a környezete is észrevette rajta, és sokaknak megtetszett a gondolat, hogy megtapasztalják a saját életükben a nyers ételek csodáját.

– Innen pedig jött a Nyers Kihívás ötlete, meghirdettem a közösségi médiában, hogy aki kedvet érez hozzá, bátran csatlakozzon. Ez egy kísérlet, amiben mindenki kipróbálhatja magát. Nem mindenki tud maximálisan átállni, van, aki csak egy turmixot iszik reggelente, mások elhagyják a húst, és olyan is van, aki nem csinálja egy teljes holdhónapig, hanem csak egy hétig. Ami igazán fontos, az a közösség ereje – mondta a Nyers Séf, hangsúlyozva: a kihívásban semmi sem kötelező, hiszen minden ember más. Mindig figyelembe kell venni egy adott személynek a korát, nemét, fizikai aktivitását, élethelyzetét, érzelmi állapotát és az anyagi helyzetét is. Természetesen nem árt a háziorvos vagy egy hiteles szakember véleményét sem kikérni, ha valaki nyers étkezésre adná a fejét.

Megismerni önmagunkat

A Nyers Kihívás akár egy önismereti utazásként is felfogható, ha az ember belevág, a felmerülő nehézségek által jobban megismerheti önmagát. Szintén fontos a fokozatosság elve is, nem szabad egyik napról a másikra hirtelen megváltoztatni az étkezési szokásokat. István elmondta, az étkezés mellett a folyadékfogyasztás is rendkívül fontos, ő a vízivást preferálja.

– Azt tanácsolom, ha valakiben félelem van, attól tart, hogy ez neki nem biztos, hogy jó, akkor ne próbálja ki. Ehelyett inkább nézze meg azt, hogy miért van benne félelem, és ezzel kezdjen el egy kicsit foglalkozni – mondta István, utalva az önismeret jelentőségére. Úgy véli, a táplálkozás ma már a legtöbb ember számára csak egy szükséges rossz, ugyanis sokan nem foglalkoznak azzal, hogy valóban tápláló legyen az étel, amit megesznek.

A termőföldtől az asztalig

Nyers ételekből pedig nemcsak egy-két fogást, hanem akár egy komplett étrendet is össze lehet állítani. A tavasztól késő őszig tartó időszak kedvez a kísérletezésnek, ugyanis ebben a szezonban érhető el a legtöbb növény. Most áprilisban a piacon beszerezhetjük a friss medve- vagy újhagymát, a gyökérzöldségeket vagy a különféle salátákat, és nem kell sokat várni arra sem, hogy megjelenjenek a korai gyümölcsök a piaci kofáknál. Apropó, piac. István maga is „kampányol” a helyi áruk mellett, és előszeretettel jár piacra vásárolni, ahol előnyben részesíti a biozöldségeket és -gyümölcsöket.

– Az árusoknak a kezét szoktam nézni, hiszen az nagyon beszédes. Szívesen vásárolok olyan emberektől, akik maguk termelték meg a növényeket. Amikor ételt készítek, igyekszem áldott állapotba kerülni, szeretettel elkészíteni az ételt. Ha pedig elkészül, áldást mondok, amibe beleveszem azokat is, akik megtermelték ezeket az alapanyagokat. Mindenkinek meg kell érteni, hogy ezek az ételek nem a hipermarketek polcain, nejlonban teremnek, hanem ehhez kell a természet, és kellenek azok az emberek is, akik megtermelik, leszedik és elszállítják ezeket – mondta.

És mégis mit lehet készíteni nyersen? István ebben segít a Nyers Séf néven megtalálható videócsatornáján is, ahol lépésről lépére bemutatja a legkedveltebb nyers fogások elkészítését. Az egyszerű turmixoktól kezdve a leveseken, főételeken át szinte minden sütemény nyers alternatívája megvalósítható, legyen szó egy ínycsiklandozó epres-fehércsokis sajttortáról vagy akár egy eperhabos máktortáról. Aki pedig azt hiszi, hogy a töltött káposztának nincs nyers vegán változata… nos, az nagyon is téved.

– Vass Kata –


Nyers vegán tejszínes epertorta receptje

Hozzávalók

A tortaalaphoz:

130 gramm kókuszreszelék

200 gramm áztatott magozott datolya

kakaópor ízlés szerint

aszalt gyümölcsök ízlés szerint

A tortakrémhez:

250 gramm áztatott kesudió

100 gramm kókuszolaj (erősen ajánlott a szűz kókuszolaj) vagy kakaóvaj

300 gramm friss eper, tegyünk félre szép piros eperszemeket a díszítéshez

1 kávéskanál konjac liszt

50 gramm datolyapép

ízlés szerint vanília

Elkészítés:

Először a tortaalapot készítjük el. A kb. fél napra beáztatott datolyát nyomkodjuk ki, hogy ne legyen túl nedves. Aprítógépben vagy bármilyen erre alkalmas konyhai eszközzel pépesítsük össze, majd a kókuszreszelékkel gyúrjuk formázhatóra. Ízlés szerint kakaóporral színezhetjük és aszalt gyümölcsökkel gazdagíthatjuk. Az elkészült masszát nyomkodjuk bele egy sütőpapírral kibélelt kis méretű tortaformába és tegyük félre. Ha mindez kész, jöhet a tortakrém. A kókuszolajat olvasszuk meg. Egy turmixgépbe öntsük bele a kesudió felét a datolyapéppel, és annyi vizet, hogy éppen ellepje, a vaníliát és a kókuszolaj felét, majd turmixoljuk össze. Ezután adjuk hozzá a maradék kesudiót, ezzel turmixoljuk össze csomómentes, folyékony krémmé. Ha az eredmény túl sűrűnek tűnik, akkor egy kis vízzel lehet tökéletesíteni az állagát. A turmixolt krém felét öntsük a tortaalapra, majd tegyük a fagyasztóba a tortaformát. A turmixkehelyben maradt krémhez adjuk hozzá az epret, valamint a megmaradt kókuszolajat és turmixoljuk össze. A massza sűrűségét konjac liszttel állítsuk megfelelőre. Az így elkészült epres krémet öntsük a fehér krémre és kenjük el, majd tegyük vissza a tortaalapot a fagyasztóba 2-3 órára dermedni.

torta-sutes-nelkul-nanafoto-archiv-1
Torta sütés nélkül? Naná!


Legyen az ételhez közünk!

Varga István hangsúlyozta, habár ő több gyógyulástörténetet hallott, a nyers ételekkel nem ígér gyógyulást, pusztán a saját és a környezete tapasztalatait osztja meg másokkal.

– Abban hiszek, hogy minden ember tudja vállalni az életéért a felelősséget. Senki más nem fogja megoldani se a táplálkozását, se az életében felmerülő problémáit. Ha olyat akarunk enni, ami tényleg táplál minket hosszú távon, ahhoz nekünk is kell, hogy legyen közünk. Mi válasszuk ki az alapanyagokat, és készítsük is el az ételt – fogalmazott. Hozzátette, tudja, sokan úgy gondolják, hogy erre a modern kor emberének nincs ideje, ám azon is érdemes elgondolkodni, hogy vajon önmagunk táplálására miért nem jut idő?








hirdetés