A növénytermesztésben alapvető változtatás kell

A növényolajpiac helyzete is szóba került
A növényolajpiac helyzete is szóba került - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – Az idei program résztvevői a kukoricanemesítés fejlődési pályáját, a benne rejlő lehetőségeket ismerhették meg.

A hagyományos növénytermesztésről precíziós technológiákra kell áttérni, ez a versenyképes jövő záloga – szorgalmazták a Debreceni Egyetem kutatói a XXI. Kukorica- és napraforgó-tanácskozáson. A szakmai fórumon és gyakorlati bemutatón több száz gazdálkodó vett részt – adta hírül az Unideb.hu.

Új alapelvek mentén

– Az elmúlt 20 év gyakorlatától eltérően ezúttal nem a legújabb kutatási eredményeinket tárjuk a térség gazdálkodói elé a hagyományos nyár végi kukorica- és napraforgó-tanácskozásunkon. Arra hívjuk fel a figyelmüket, hogy alapvető változásokra van szükség mindkét növény termesztésében: új alapelvek és precíziós technológia alkalmazására kell váltani a további fejlődés érdekében – emelte ki Pepó Péter egyetemi tanár, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének vezetője. A professzor kifejtette, hogy az elmúlt 8-10 évben nagyon lassú volt a napraforgó-termésátlagok növekedése Magyarországon. Ahhoz, hogy ezt meg­gyorsítsuk, nemesítés és agrotechnika terén is adottak a lehetőségek. A gazdáknak törekedniük kell az állományok térbeli és időbeni homogenitására, illetve optimumok betartására a növény fejlettségében és a környezeti feltételekben, mindehhez pedig precíziós technológiákat kell bevezetni.

Északi kapu vagyunk

A napraforgóhoz hasonlóan a kukorica hozamai is jelentősen – akár 50 százalékkal – növelhetők lennének precíziós gazdálkodással a kutatók szerint. A „nemzet aranyaként” emlegetett növényből jelenleg körülbelül 1 millió hektáros területen az Európai Unió átlaga körüli mennyiséget termeszt Magyarország.

– Kiemelt jelentőséget ad a kukoricának hazánkban az, hogy a vetőmag-előállító térség északi kapuja vagyunk. Emellett hasznosítjuk takarmányként, évek óta nő az ipari felhasználása, sőt egyre több élelmiszeripari termékekben is megjelenik. Hogy versenyképesek legyünk, nem a termőterületet, hanem a hatékonyságot és a jövedelmezőséget kell növelnünk, amihez minden feltétel megvan – fogalmazott Nagy János, a MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézetének egyetemi tanára.

be2Nagy János a jövedelmezőségről, a hatékonyságról beszélt | Fotó: unideb.hu

Növelhetők a hozamok

Az újfajta termesztéstechnológiákról a szakemberek nem csak elméletben tájékoztatták a térség termelőit a Böszörményi úti campuson, hanem azok gyakorlati alkalmazását is bemutatták az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén. Az agárkar intézetei már csaknem 40 éve folytatnak tartamkísérleteket a telepen, évente 15-18 ezer parcellában végeznek többek között öntözési, vetéstechnológiai, növényvédelmi, agrotechnikai és fajtakísérleteket. A kutatási eredményeket minden évben több szakmai fórumon ismertetik a gazdálkodókkal – olvasható a Debreceni Egyetem sajtóirodájának tudósításában.

HBN