A nemzet páratlan tragédiája

Akt.:
1920. június 4-e történelmünk egyik legszomorúbb pillanata, amikor egy ország borult gyászba – hangsúlyozta beszédében Sóvágó László, Hajdúszoboszló polgármestere
1920. június 4-e történelmünk egyik legszomorúbb pillanata, amikor egy ország borult gyászba – hangsúlyozta beszédében Sóvágó László, Hajdúszoboszló polgármestere - © Fotó: Matey István
Hajdú-Bihar – Megyeszerte emlékeztek a 94 évvel ezelőtti békediktátum aláírására.

– Trianon fáj, nagyon fáj. A magyar nép tragédiája páratlan a nemzetek között, amit minden megemlékezéskor érzékelünk. 1920. június 4-e történelmünk egyik legszomorúbb pillanata, amikor egy ország borult gyászba – hangsúlyozta beszédében Sóvágó László, Hajdúszoboszló polgármestere az I. világháborús emlékmű koszorúzását megelőzően. Mint mondta, értelemmel és érzelemmel alig felfogható dolog történt azon a napon, amely a mai ember számára is nehezen érthető. – Kilencven év alatt sok minden eltűnt, megváltozott a minket körülvevő világ, de a seb a mai napig nem gyógyult be. Idegen hatalmak feldarabolták az országot. Meg kell mutassuk, hogy a magyar nemzet egységes, oszthatatlan és a Kárpát-medencében, vagy a világ más tájain élő magyarok összefogása a mai napig nem vesztett aktualitásából – tette hozzá.

A megye más településein is emlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napján a 94 évvel ezelőtt aláírt békeszerződésre. Hajdúnánáson Raffay Ernő történész, Püspökladányban pedig Rásó János tartott előadást Trianon okairól és következményeiről.

Hanyatlás és fejlődés

– A győztes hatalmak újraosztották Európa térképét. A katonai megszállás mellett Magyarország területe a harmadára zsugorodott, a lakosságszám pedig a felére csökkent – fogalmazott Fülep László konyári polgármester a trianoni megemlékezésen. Mint mondta, a békediktátum a község közel harminc családját szakította el egymástól, ugyanis többek rokona a Romániához csatolt Bihar városában élt. – A szerződés értelmében a Nagyváraddal kialakított gazdasági kapcsolatunk megszűnt, a ’90-es évek végén viszont, a romániai forradalom kitörésekor számos lakos visszatért Konyárra – hangsúlyozta.

Berettyóújfalu a békeszerződést követően a Csonka Bihar Vármegye székhelye lett, s fejlődésnek indult. – Az akkori vezetők a történelmileg hátrányos helyzetű településen próbálták megragadni a lehetőségeket, Fráter László járási főszolgabíró a ’20-as évek elején igazi városi képet adott Újfalunak, így minden évben a róla elnevezett díszteremben emlékezünk meg a volt megyeházán a háborút lezáró eseményekről – magyarázta Muraközi István polgármester.

HBN-SZM