A német pilóta példája rámutat az orvosi titoktartás dilemmáira

Akt.:
A német pilóta példája rámutat az orvosi titoktartás dilemmáira
© Fotó: Archív
Debrecen – Az előadók szerint a mai világban egyre nehezebb betartani a titoktartás kötelezettségét.

Talán érdemes lenne újragondolni az orvosi titoktartást – vetette fel dr. Kakuk Péter, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara Magatartástudományi Intézetének a titoktartási kötelezettség etikai kérdéseiről szóló előadásában, példaként a német pilóta, Andreas Lubitz egy évvel ezelőtti ügyét hozva fel. A foglalkozási titok gyakorlati kérdéseiről, nehézségeiről, aggályairól kedden rendeztek konferenciát az állam- és jogtudományi karon.

Gyakran sérül a diszkréció

– Az említett tragikus történet okainak feltárása során ugyanis kiderült, a volt pilóta orvosai tudtak Lubitz problémáiról, az egyik düsseldorfi klinika meg is erősítette, hogy a páciensük volt, de az orvosi titoktartása hivatkozva több részletet nem árultak el – emlékeztetett az egyetemi adjunktus. Az internet korában vajon beszélhetünk-e egyáltalán titkos adatokról – vetette fel –, amikor a közösségi oldalakon maguk a betegek osztják meg problémáikat az ismerősökkel. Hasonló témakört érintett, csak egy másik aspektusból dr. Zákány József szülész-nőgyógyász főorvos, aki szerint az orvosi gyakorlatban a titoktartás megsértése sajnos mindennapos, de ezek nagy része nem rossz szándékból történik. Okai a tárgyi feltételekben, az orvoshiányban, illetve az emberi hanyagságból erednek. Gyakorlati példaként hozta fel az olyan felesleges adatok ráírását a kórlapra, amik alapján bárki beazonosíthatja a beteget, ezzel súlyosan csorbítva a páciens diszkrécióhoz való jogát.

Zákány József arra is kitért, milyen nagy különbség van az európai és az amerikai mentalitás között az ismert emberek betegségeiről szóló információk kapcsán. Utóbbinál a nyíltság jellemző, míg az öreg kontinensen a teljes elzárkózás dívik, elég csak a Michael Schumacher sajnálatos balesete körüli hírzárlatra gondolni.

A média felelőssége

Szabó Katalin, lapunk újságíró-szerkesztője a zsurnaliszta szemével mutatta be, hogy mit történik, amikor egy újság titkos vagy annak vélt információk birtokába jut. Ilyenkor érdekes helyzetbe kerül a lap, hiszen a sajtó dolga az értesülések megosztása, és nem az eltusolása. Kollégánk elmondta, a korrekt újságírás alapja, hogy minden szereplő meghallgattatik, és ha végül nem áll a rendelkezésre megdönthetetlen bizonyíték, akkor az újságíró a hír leközlésével nem csak a saját, hanem a lap presztízsét is kockáztatja.

HBN–MSz








hirdetés