A nem szomszéd kertje

A nem szomszéd kertje
© Fotó: Magánarchívum
Mint tudjuk, aki virágot szereti, az rossz ember nem lehet. Illetve nem tudjuk. Nem is bizonyos, hogy így van, de ha már így vonult be szólásmondásaink közé… – T. Szűcs József jegyzete.

Angliában alighanem az a mondás járja e témakörben, hogy aki a virágoskertet, még inkább annak megépítését, sőt művészi megformálásának szabályrendszerét tünteti ki figyelmével, az nem lehet rossz ember. Vagy, ha az, legalább angol. Főként ha a fürdőszobai hajszárítóját is beveti eső után egy helyi kertépítési verseny, vagy a kíváncsi vendég kertészeti célú látogatása előtt… Talán a szigetország történelmi múltja magyarázza, hogy jobban koncentrálhattak az összképre, mivel akár a legegzotikusabb növényeket is meg tudták vásárolni a közeli ültetvényboltban. Az igazi truváj számukra tehát általában az volt, hogy a különféle, esetleg készen vásárolt növényekből számomra megfejthetetlen kódrendszerben (szemükben) tökéletes műalkotást alkossanak. Persze ott is vannak az egyenlők között egyenlőbbek. A rózsájukra, rózsakertjükre például nagyon sokan, leghíresebb személyiségeik közül is többen, olyan büszkék, mint akár egy megoldhatatlannak tűnő államügy sikeres megoldására. Kár, hogy a mi politikusaink alighanem keveset kertészkednek. Pedig talán jobban járnánk, ha akár munkaidejük egy részében gyümölcsfát vagy virágot próbálnának nevelni, s nem bennünket. De ebben a lassan szépre forduló időben a világért sem szeretnék politizálni, hisz a kiskertekben éppen most van a munka dandárja. S ahogyan mostanság lenni szokott a naptár szerinti tavaszi munkákat nem két három hónap, hanem egy-két hét alatt kellene elvégezni. Ennyi ugyanis évek óta az átmenet a tél, amikor egyáltalán van, és a nyári meleg között.

Magam például ismét arra készülök, alighanem idén is hiába, hogy a szívemnek máig legkedvesebb, a nagyanyám szabálytalan, de a legtarkább rétek világát is felülmúló, ház előtti kertecskéjét legalább nyomokban próbáljam újjáéleszteni az angolokéra még csak nyomokban sem emlékeztető kertemben. Viszont (per pillanat?) legalább, s okkal, annyira sem vagyok rá büszke, mint akár a legvisszafogottabb, legszerényebb angol amatőr kertművész az övére.

T. Szűcs József








hirdetés