A Napló vendége Herdon István – Negyedmilliós plafon 2015-re

A Napló vendége Herdon István – Negyedmilliós plafon 2015-re
Debrecen – Az önkormányzatok összefogása kellene a helyi turizmus új dimenziókba emeléséhez.

Fennállásának legsikeresebb évét zárta a debreceni repülőtér, ennek apropóján hívtuk meg szerkesztőségünkbe Herdon Istvánt, a légikikötőt (is) üzemeltető Xanga cégcsoport vezérigazgatóját. Azonban már az interjú kezdetén világossá vált, hogy csak a személyszállításról beszélgetni vele olyan lenne, mintha nemcsak a lóra, de a lovasra is szemellenzőt tennénk. A menetrend szerinti járatok beindulásához ugyanis az ipari parkon és a légi teherszállításon át vezetett az út.

Herdon István: Tizenkét éve kezdtük a Határ úti ipari park fejlesztését, mostanra ez vált a cégcsoport fő profiljává, de már 2007-ben szembesültünk azzal a gátló tényezővel, hogy nagy multinacionális cégek nem települnek ide, ha nem vagyunk rajta a nemzetközi „reptérképen”. Ezért eldöntöttük, hogy kezünkbe vesszük az irányítást és megpróbálunk létrehozni egy cargo (áruszállítási) bázist. Kidolgoztuk a terveket, pályáztunk stb. Egy évvel később viszont már láttuk, hogy ha árut akarunk szállítani, akkor az egész reptérben kell gondolkodnunk. 2008-ban ezt meg is próbáltuk, de túl gyorsan raktuk össze a projektet, és a válság is beütött, így akkor nem sikerült megvenni. Az igényünk és a szükségünk azonban megmaradt. Kénytelenek voltunk tovább foglalkozni a projekttel, míg 2010-ben egy pályázattal sikerült elkezdeni a fejlesztést. Egy évre rá már a Wizz Airrel tárgyaltunk, s 2012-ben elindulhattak az első, menetrend szerinti járatok, mi pedig felkerültünk arra a bizonyos térképre.

 

Tavaly 50 ezer utas fordult meg a reptéren, az idei terveik 100 ezerről szólnak. Hogyan képzelik el a jövőt?

Herdon István: Ha a jelenlegi kapacitáslekötéssel (Wizz Air- és eddig leszerződött charterjáratok) számolunk, akkor ennyi jön ki, de azt gondolom, hogy a 2013-as forgalmunk jócskán meghaladja majd ezt. Szeretnénk minél több desztinációt, de az, hogy hová megy a következő járat, a légitársaságokon múlik. Mi annyit tehetünk, hogy maximálisan megteremtjük a feltételeket, megfelelünk a nemzetközi auditokon, elvégezzük a szükséges fejlesztéseket. Persze, ha lesz választási lehetőségünk és beleszólási jogunk, akkor figyelembe vesszük az itteni igényeket is. Folyamatosan tárgyalunk, de addig, amíg nem tudok biztosat mondani, semmilyen részletet sem árulhatok el.

Egy gondolat erejéig visszautalva az ipari parkra: a milánói járat beindulásával valósággá vált, hogy a világ minden pontjáról elérhetőek lettünk, ám még mindig elég kötötten, hiszen csak szerdán és vasárnap van járat, tehát ez még mindig nem a legideálisabb az egyetemi kutatóknak, üzletembereknek, akik nem szándékoznak egyetlen tárgyalás, konferencia miatt napokat Debrecenben tölteni. De mindenképp jó a kezdet. Nem titkolt álmom egy müncheni járat. A mi számításaink szerint ehhez megvan a megfelelő utasszám is, most már csak a légitársaságoknak kell meglátni a lehetőséget.

 

Mit gondol, a milánói és eindhoveni járatok lesznek-e olyan népszerűek, mint a londoni? Mikor válhat a Wizz Air bázisrepterévé a debreceni?

Herdon István: Az eindhoveni már most megközelíti a lutonit, a milánói pedig folyamatosan fejlődik. De természetesen szeretnénk további desztinációkat, a régióban (Hajdú-Bihar, Bihor, Szabolcs, Borsod megye) meg is van ehhez az utazóközönség, hiszen közel hárommillióan élnek ezen a területen. Előbb azonban stabilizálódnia kell a meglévő járatoknak, s utána jöhet a többi. Jelenleg három desztináció van, de azzal, hogy márciustól hetente két új járatpár is közlekedik majd Londonba (összesen öt), a brit főváros már két desztinációnak fog számítani, így csak további három kell, hogy bázisrepülőtérré váljunk, és a légitársaság egy gépe is állandóra Debrecenbe „költözzön”. Ha ezt a szintet elérjük – reményeink szerint 2015-re –, akkor a jelenlegi kapacitásunk plafonját is el fogjuk, ez évi 250-300 ezer utast jelent.

 

Mi a helyzet az utasforgalom felét adó charterekkel? Ön szerint mi befolyásolhatná jelentősen a további növekedést e téren?

Herdon István: Itt el kell különíteni a ki- és befelé jövő járatokat. A kifelé menőkre nekünk nincs hatásunk, ez azon múlik, hogy milyen utazásokat tudnak értékesíteni a régió polgárainak a helyi utazási irodák. A befelé jövőknél azonban – bár nem a mi feladatunk lenne – próbáltunk lépéseket tenni. Csináltunk egy „road show”-t a környező településeken, keresve az együttműködési lehetőséget az önkormányzatokkal, hiszen az ő érdekük is, hogy minél több turista jöjjön a régióba. Mi felkészültek vagyunk a gépek fogadására, a repülőtérnek még jócskán van szabad kapacitása. Szeretnénk, ha a helyiek legalább annyira ráébrednének az aktív forgalmú légikikötő jelentőségére, mint tették azt a sármelléki repülőtér kapcsán a Balaton-parti települések, ahol rájöttek, hogy nem egyenként, hanem együtt összefogva kell a turistákat a régióba vonzatni. Nem az egymás közötti versengés, hanem a közös érdek motiválja őket. Itt ez annyira nem érezhető még, pedig Debrecen vezetése is próbált lépéseket tenni ez ügyben. S itt nemcsak a charterek szervezett utasaiban kellene meglátniuk a lehetőséget, hanem a sokkal olcsóbb menetrend szerinti járatokkal fillérekért ide csábítható turisták csoportjaiban is.

Mondok egy példát, Hajdúszoboszló gyógyturizmusa sem elégítheti ki a végtelenségig a pihenni vágyókat, de attól még nem lesz rosszabb nekik, ha a turistáik néha más városba is ellátogatnak.

Fabók Ágnes








hirdetés