A Napló vendége Dr. Saeed Seyed Agha Banihashemi – Érkeznek szakemberek is

A Napló vendége Dr. Saeed Seyed Agha Banihashemi – Érkeznek szakemberek is
Debrecen – Élénken érdeklődnek irántunk az iráni üzletemberek, elsősorban a mezőgazdaságban látnak fantáziát.

Célunk, hogy a két ország közötti üzleti kapcsolatot támogassuk és előre vigyük – mondta dr. Saeed Seyed Agha Banihashemi, Irán magyarországi nagykövete, aki a napokban tett debreceni látogatásán egy interjú erejéig tiszteletét tette a Napló szerkesztőségében is. Hozzáfűzte, hogy a következő iráni delegációval már üzletemberek és hivatalos személyek érkeznek Hajdú-Biharba.

Magyarország az Ön országához képest egy tartománnyi területet. Miért éppen ezt az országot célozzák meg igényeikkel?

Dr. Saeed Seyed Agha Banihashemi: – Akármilyen kis ország is Magyarország, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tudomány és a mezőgazdaság tekintetében előkelő helyet foglal el. Szükségünk van a tudásra és tapasztalatra.

Kabán járt nemrégiben. Ez azt jelenti, hogy kitüntetett figyelemmel fordul Hajdú-Bihar megye felé?

Dr. Saeed Seyed Agha Banihashemi: – A cukorgyár bezárása nagy csapást jelentett a település és környéke számára. Sajnálatos dolog, amikor egy ilyen nagy gyár hirtelen bezár és 10 ezer ember válik munkanélkülivé. Kötelességemnek éreztem, hogy megnézzem, van-e mód arra, hogy az irániak valamilyen módon segítséget nyújtsanak, esetleg megvásárolják vagy újra indítsák ezt a nagy területet elfoglaló üzemet. A következő lépés már nem rajtam múlik, hanem az üzletemberekből álló delegáción, akik már érdemben tudnak foglalkozni az üggyel. Ez a küldöttség szeptember-október körül érkezik Magyarországra. Két iráni megye jelezte, hogy érdeklődik az ország iránt.

Milyen együttműködést tud elképzelni a mezőgazdaság terén?

Dr. Saeed Seyed Agha Banihashemi: – Minket leginkább az itteni növénytermesztés, a permetezési módszer, a technológia és az oktatás érdekel. Ennek érdekében az előzetes tervek szerint 100 ezer végzett agrármérnök érkezik majd Magyarországra továbbképzésre. Ennek során négy hónapot Iránban, két hónapot itt töltenek majd. Emellett országunk egymillió dollárt ajánlott a magyar egyetemeknek, amit közös projekt során lehet felhasználni kutatásra, fejlesztésre, illetve PHD-képzésre. Egy éve jelentettük be, hogy létezik ez a közös projekt, valamint a cserediák-program a magyar és az iráni egyetemek között. Ám ezidáig még egy magyar felsőoktatási intézmény sem jelentkezett. A továbbképzéssel kapcsolatban eddig a keszthelyi egyetem, a Szent István egyetem, illetve a mai nappal Debrecen jelezte, hogy készen állnak az agrármérnökök fogadására a doktori képzéssel. 

Az Irán elleni nemzetközi szankciók mennyire nehezítik meg a nyitást a világ más országai felé?

Dr. Saeed Seyed Agha Banihashemi: – Körülbelül harminc éve áll Irán szankció alatt. Hozzászoktunk már, tudjuk kezelni ezt a helyzetet. Nem egyszerű, de az európaiak számára nagyobb nehézséget jelenthet, hiszen ezáltal egy olyan partnertől esnek el, aki nagyrészt vállalt a fogyasztásban. Irán egy 2500 éves történelemmel rendelkező ország, és olyan embereket „termel ki”, akik a világon bárhol megállják a helyüket. Ezt a lehetőséget nem szabadna Európának kihagynia, sem az üzlet, sem a kultúra terén.

HBN-Horváth Katalin