A Napló vendége Barabás Ferenc, Biharkeresztes polgármestere

A Napló vendége Barabás Ferenc, Biharkeresztes polgármestere
Az ország „perifériáján” való elhelyezkedés vajon meddig hátrány, és hogyan derül fény az előnyökre? – erről is beszélgettünk Barabás Ferenccel, Biharkeresztes polgármesterével, aki a közelmúltban volt lapunk vendége.

 A megye szélén elhagyott ingatlanokat, néptelenedő várost feltételeznénk, ezzel szemben Biharkeresztesen más a tapasztalat.

Barabás Ferenc – Ami eddig hátrány volt, hogy nemcsak területileg voltunk a periférián, most előnnyé kezd válni: kezdenek kialakulni olyan kapcsolatok, amelyek előrevetítik a boldogulásunkat. Közeledés figyelhető meg Nagyvárad és Biharkeresztes között, Fugyivásárhely testvértelepüléssel hagyományosan jó a kapcsolat, de például Borssal oktatási pályázatunk is közös, traktorosokat képezünk.

A közéletben milyen módon érzékelik a váradi kapcsolat hatását?

Barabás Ferenc – A kultúra szempontjából természetesen Nagyvárad meghatározó. A helyieknek bérletük van az ottani színházba, emellett hoznak is kamaraelőadásokat. Pezsgés, frissülés figyelhető meg a közéletben, persze ez a kapcsolat nem újkeletű. A települést körülvevő földek a váradi püspökséghez tartoztak, a lakosai fejlődését is döntően a püspökség fejlődése határozta meg. A földművelés mellett a lakosság jelentős része Nagyvárad piacait kiszolgálva, iparos tevékenységgel foglalkozott. Volt a városban tímár, csizmadia, fegyverkovács, s a mezőgazdasági termelése is a nagyváradi piacokra irányult. A település fejlődése a 19. században gyorsult fel, amikor a sárréti járás központja volt. Legújabbkori életében jelentős törést szenvedett a trianoni határ létrehozásával, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ. Öröm, hogy mostanság újra aktuális a közeledés.

Munkahelyeket illetően is pozitívumokról tud beszámolni?

Barabás Ferenc – A munkahelyeket illetően is jó híreim vannak. A nagyváradi ipari park nálunk is toboroz munkásokat, sőt a váradi piac újra igényt tart a termékeinkre, tárgyalunk arról, hogy állandó helyet biztosítanának ott a gazdálkodóinknak. Ha a helyi nagy kertjeink piaca meglesz, termelni fognak a keresztesiek, akik mindig is mezőgazdaságból, munkaigényes növények termeléséből éltek. A munkanélküliség egyébként 15-18 százalékos, a legnagyobb problémánk, hogy nincs képzett munkaerő, a közmunkaprogram keretében pedig 140 embert foglalkoztatunk. 

A szakképzett munkaerőt hogyan szeretnék pótolni?

Barabás Ferenc – A probléma a szakképzés, hiszen a középiskolánk jelenleg nem alkalmas arra, hogy például varrónőket képezzen, akiket viszont váradi varrodák keresnének, sőt talán üzem is települne hozzánk, ha volna 30-40 szakképzett ruhakészítő. Amikor átvettük a középiskolát, a szakképzés irányába szerettünk volna elmozdulni, de sajnos jelen van a bizonytalanság a szakképzés jövőjével kapcsolatosan. Egy lehetőséget látok jelenleg, a munkaügyi központ segítségével betanított munkásokat kell képezni addig, míg a szakképzést sikerül átformálni olyanra, hogy figyelembe vegye a piaci igényeket. A középiskolai képzésünk jelenleg háromirányú: általános gimnázium, másrészt mezőgazdasági, harmadrészt számítástechnikai szakképző.

Biharkeresztesen jellemző a Romániából való áttelepülés?

Barabás Ferenc – Úgy hat évvel ezelőtt még kettő házat is tudott venni az, aki például Nagyváradon eladta a lakását, és áttelepült. Körülbelül hatszáz fővel bővült általuk a lakosságszámunk, az átköltözők nagy része magyar, de a román anyanyelvűeket is segítjük oly módon, hogy évente rendszeresen tartunk kétnyelvű lakossági fórumot, ahol az önkormányzat a határozatait, rendeleteit megvitatja. A határon túlról kevés a diákunk, ami azért nem baj, mert nem szeretnénk, ha iskolákat zárnának be odaát. Egyébként az óvodában megoldjuk a nyelvi kérdéseket: van románul beszélő dajka, óvónő, sőt tervezünk külön csoportot is nekik. A munkaügyi központ szervezésében román nyelvű képzésre van lehetőség.

A határmenti, periférikus fekvése ellenére kedvező közlekedésföldrajzi helyzetben van, hiszen mind főút, mind vasútvonal érinti a várost.

Barabás Ferenc – Bizony, sőt várjuk annak a kerékpárútnak a közbeszerzését, amely Berettyóújfaluból városunkon keresztül a nagyváradi városházáig tart. Az infrastruktúra hálózatunk is közeledik a megfelelőhöz: három utca kivételével mindenhol szilárd burkolat van, a szennyvízcsatornázottság 100 százalékos, sőt érdekesség, hogy fúrattunk egy artézi kutat közadakozásól, met az embereken élt a nosztalgia, hogy milyen jó vize is volt a településnek egykor.

Barak Beáta








hirdetés