A Nap szupergyors koronakidobódását észlelték amerikai űrszondák

A Nap szupergyors koronakidobódását észlelték amerikai űrszondák
Washington, 2012. augusztus 15., szerda (MTI) – A valaha mért egyik leggyorsabb koronakidobódását regisztrálta az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA STEREO elnevezésű űrszondapárosa (Solar Terrestrial Relations Observatory).

A Nap július 23-án anyagának hatalmas felhőjét “köpte ki”. A jelenséget koronakidobódásnak nevezik, és bekövetkezése idején több tízmillió tonna szuperforró gáz indul útnak. A STEREO űrszondapáros megfigyelései alapján a NASA szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy a koronakidobódás anyaga másodpercenként 2900-3540 kilométeres sebességgel “süvített tova”, a tehát Nap szuperforró anyaga 10,43-12,75 millió kilométert tett meg óránként – olvasható a space.com űrkutatási hírportálon.

A 2006-ban indított páros valóban “sztereóban” közvetít a Napról, mivel lehetővé teszi a központi csillag teljes felszínének a megfigyelését. A július 23-i koronakidobódást nemcsak a NASA, hanem az Európai Űrügynökség (ESA) 1995-ben indított napfigyelő műholdja, a SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) is észlelte, a kutatóknak így alkalmuk nyílt, hogy összevessék az űrszondák adatait, és pontosabban meghatározzák a kilökődés sebességét.

“A másodpercenkénti 2900-3540 kilométeres sebesség alapján a július 23-i a műholdak által valaha mért öt leggyorsabb koronakidobódás közé tartozik” – hangsúlyozta C. Alex Youg, a NASA napfizikusa.

A szupergyors koronakidobódás a Nap AR 1520 jelű aktív régiójában történt. A területet a kitörés előtt három héten át monitorozták a kutatók.

“A régió négy meglehetősen gyors koronakidobódást produkált a július 23-i esemény előtt. Egy X-osztályú flert is produkált, amely a legerőteljesebb naptevékenységek közé tartozik. A terület aktivitása folyamatosan növekedett, míg bekövetkezett ez a gigantikus kitörés” – közölte Rebekah Evans, a NASA kutatója.

A napkitörés (fler) néhány perces heves robbanás a Nap fotoszférájában vagy afölött. A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. Hőmérsékletük több tízmillió Celsius-fok is lehet. Egy-egy fler alkalmával több millió tonna anyag hagyja el a Napot másodpercenként 1000 kilométeres sebességgel. Általában a napfoltokhoz kapcsolódnak, a legerősebb naptevékenység idején 30-80 fler is előfordul naponta. A fler nemcsak a Napon, hanem egyes csillagokon is megfigyelhető (flercsillag).

A koronakidobódás a naptevékenység egyik megnyilvánulása: a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe. Ilyenkor több tízmillió tonna szuperforró gáz indul útnak. Amennyiben a szuperforró gáz kölcsönhatásba lép a Föld mágneses mezejével, geomágneses viharokat okozhat.

MTI








hirdetés