A muszkatisztek és Kossuth éljenzése

Akt.:
A muszkatisztek és Kossuth éljenzése
© Fotó: Miska Andrea
Hajdúdorog – A tisztek és katonák áhítattal hallgatták a Szent Istvánról, a magyar hazáról celebrált misét.

Muszka-halom-domb őrzi az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Hajdúdorogon állomásozó orosz cári csapatok járványban elhunyt katonáinak emlékét.

És jött a kolera

Gorzó Teréz helyi lakos történetét az 1911-ben megjelent Hajdúdorogi Újság hasábjain örökítette meg Petrus Jenő „A dorogi Muszkadomb halottja” címmel. A legenda szerint a muszkák a szabadságharc utolsó évében, 1849-ben jöttek a Hajdúságban, a nép pedig bujdosott előlük, féltette értékeit. Ebben az időszakban Dorogon Szabó György volt a pap, aki magához szállásolta az orosz cári sereg egy nagyobb hadtestjét. A nagy tekintélyű pap a katolikus templomban ószláv nyelven misézett, az itt állomásozó tisztek és katonák pedig áhítattal hallgatták a Szent Istvánról, magyar hazáról, és a keresztény emberszeretetről celebrált liturgiát. A visszaemlékezés alapján azt is megtudtuk, hogy a közös imádságot ünnepi ebéd követte, ahol a muszkatisztek még Kossuthot is „megéljenezték”.

1849-ben azonban kolerajárvány ütötte fel fejét a hajdúvárosban, jelentősen megtizedelve ezzel az orosz sereget és annak magas rangú tisztjeit. A katonákat tömegsírba temették, nyugvóhelyük a Muszka-halom lett. Az életben maradt orosz tisztek kivonulásukkor pénzt hagytak a város elöljáróinál, hogy síremléket állítsanak elhunyt társaiknak. 1944-ben, amikor az orosz csapatok elfoglalták a települést az idősebb emberek kétségbe estek, mert a síremlék nem készült el. A bevonuló csapatok keresték is az 1848-49-ben meghalt honfitársaik sírjait, azonban a síremlék nem került szóba.

161 évnyi késéssel

A város lakóit foglalkoztatta az a gondolat, hogy egy emléktáblával kellene megjelölni – már csak a végtisztesség miatt is – azt a helyet, ahol az orosz katonák nyugszanak. Ezért a Hajdúdorogi Honismereti és Városvédő Egyesület és a város vezetősége 2010-ben úgy döntött, hogy pótolják a 161 éves mulasztást. Az emlékhely felavatására szeptember 28-án került sor, melyen tiszteletét tette Guszev Alexander debreceni orosz főkonzul, Szemidetko Vladimir az Oroszországi Nagykövetség első titkára és Kádár Iván az Ortodox Egyház lelkésze. A Muszka-halom-domb emlékművet az ortodox lelkész és Dalanics Zoltán hajdúdorogi görögkatolikus parókus áldotta meg és szentelte fel, méltóképp emlékezve meg 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után kolerajárványban elhunyt orosz katonákról.

– Miska Andrea –