A “mókusszerű” dinoszaurusz megváltoztathatja a tollas őshüllőkről alkotott nézeteket

Washington/Berlin, 2012. július 3., kedd (MTI) – A “mókusszerű” dinoszaurusz, amelynek fosszíliáit Németország déli részén fedezték fel, megváltoztathatja a tollas őshüllőkről alkotott nézeteket: a 150 millió évvel ezelőtt élt Sciurumimus albersdoerferi ugyanis az első olyan tollas theropoda dinoszaurusz, amely nem áll közeli rokonságban a madarakkal.

A leletről az amerikai és német paleontológusok az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában jelentették meg tanulmányukat.

A theropodák – a szörnylábúak – két lábon járó, többségükben ragadozó dinoszauruszok voltak. Az utóbbi években több tollas theropoda fosszília került napvilágra, ám minden esetben a dinoszauruszok a szörnylábúak Coelurosauria klánjához tartoztak. E kiterjedt csoporthoz tartozott a T. rex, ahogy a madarak is, amelyek a coeluroszauruszok egyetlen ma élő leszármazottai. A Sciurumimus albersdoerferit viszont a Megalosauridae-dinoszauruszok közé sorolják, vagyis a szabály alóli első kivételt jelentik – olvasható a PhysOrg (phys.org) tudományos hírportálon.

“Az összes ismert tollas ragadozó dinoszaurusz a madarak közeli rokonai. A Sciurumimus albersdoerferi sokkal előbb jelent meg az evolúciós családfán, ami azt is jelentheti, hogy az összes ragadozó dinoszaurusz tollazattal rendelkezhetett” – magyarázta Oliver Rauhut német paleontológus.

A fiatal egyed fosszíliái Bajorország északi részén, mészkőrétegekből kerültek elő: az igen jó állapotban fennmaradt maradványokon jól látszik a rostos tollazat lenyomata. A Sciurumimus albersdoerferi elnevezés a mókusfélék családjához tartozó egyik nemre, a Sciurusra utal, és “mókusszerűt” jelent, tekintettel az állat rendkívül dús tollazatú farkára.

A Sciurumimus albersdoerferi nem csupán a tollazata miatt érdekes. Csontváza, amely a ragadozó dinoszauruszok esetében a legteljesebb az Európában előkerültek közül, ritka alkalmat kínál a paleontológusoknak, hogy fiatal egyed maradványait vizsgálják meg.

“Régóta feltételeztük, hogy a dinoszauruszok életmódja változott növekedésük során. A Sciurumimus albersdoerferi fogazata például lényegesen eltér más ismert Megalosauridae-dinoszaurusztól, ami azt jelenti, hogy különbözhetett az étrendje” – fejtette ki Rauhut.

A felnőtt megaloszauruszok testhossza elérte a 6 métert, súlyuk pedig meghaladta az 1 tonnát. Ragadozók voltak, amelyek más dinoszauruszokra is vadásztak. A juvenilis egyed mindössze 71 centiméteres volt, és keskeny, hegyes fogaiból ítélve rovarokra és egyéb apró zsákmányra vadászhatott.

 

 

nfj \ krp \ kpt

 

MTI