A miniszter szólt, az ár zuhant

Akt.:
Néhány napja még „derékig jártak” a kombájnok a búzamezőben
Néhány napja még „derékig jártak” a kombájnok a búzamezőben - © Fotó: Molnár Péter
Hajdú-Bihar – A gazdák nem is tudják, hogy az időjárásra vagy a felvásárlókra haragudjanak jobban.

„Amikor Fazekas miniszter kiállt a tévében és büszkén jelentette, hogy az idén bizony idehaza rekordminőség mellett rekordtermés született, másnapra mindjárt ötszáz forintot esett mázsánként a búza ára. Köszönjük szépen!” – Rezes Gábor, váncsodi gazdálkodó szavai ezek, akit a hagyományosan legnagyobb nyári mezőgazdasági munka kapcsán kértünk rövid számvetésre.

Jóstehetség nélkül

Rezes gazda azzal folytatta, hogy a múlt hét végén 50-60 milliméter eső esett a környékükön, miközben a búza 15-20 százaléka még lábon áll. – Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy kimondjuk: ebből a gabonából aligha lesz étkezési minőség. Pedig már eddig is inkább a takarmánybúza felé billent a mérleg nyelve. Eleve levegőtlenek voltak a gyengébb talajok, nem úgy bokrosodott az állomány, ahogy elvárható lett volna, a mostani rengeteg eső már csak feltette az i-re a pontot. Bár igazából mindegy is, hogy a 30 ezer forintos takarmánybúzához képest a malmiért 37 ezer vagy csak 34 ezer forintot adnak. Éppen számolgattuk a gazdatársakkal, hogy ha valaki le tud hozni hektáranként 6 tonnás átlagot, azzal talán nullán van a 200 ezer forint körüli önköltség mellett. Ez alatt azonban csupán a ráfizetés mértéke lehet a kérdés – adta tudtunkra.

Púp volt a hátukra

Társi László, nagyrábéi kollégája úgy fogalmazott, hogy a péntek éjszaka és szombaton lejött 60 milliméter eső pont hatvanszor annyi, mint amennyi hiányzott. „Eddig is a járhatatlan árpák, meg búzák kint maradtak; nem is tudom, hogy mi lesz. Már az előző sok-sok eső is beszállt ebbe a folyamatba, hiszen kilúgosította a növényt, ezért nagyobb része csak takarmánynak lesz jó. Az árakat jobb, ha szóba se hozza; a triticalét annyira erőltették, aztán most mit hallunk: helyenként 30 ezer forint alatti árat tonnánként. Bolond, aki kínlódik vele. Erőltettük volna az aratást, hogy még a nagy esők előtt végezzünk, de rövid volt az idő. Tetézi a bajt, hogy a többség még ezen a nyomott áron is eladta a búzáját. Vagy azért, mert az őszi talajmunkákra kell a pénz, vagy azért, mert reményt se lát idén tisztességes árakra. Hiszen ugye a tárolásnak is díja van” – mondta.

Kicsit sok a jóból

Polgár József, komádi vállalkozó szerint is sok a jóból az a 65 milliméter eső, amit másfél nap alatt a nyakukba kaptak. Mint mondta, a dűlőutak járhatatlanok a határban, a növények vízben állnak. – Minden este 10-11 óráig nyomtuk, de az ítéletidő beköszöntéig nem sikerült a végire jutni. Ilyenkor már a kármentés a legfontosabb feladat; a külföldi búzák helyenként igencsak lefelküdtek a talajra, de a magyarok szerencsére tartják magukat. Én már évek óta mondom, hogy magyar búzát a magyar földbe! Egyetlen fajtát használok, az most se csapott be.

Kár, hogy míg tavaly 50 ezer forintot kaptam a jó búza tonnájáért, idén 40 ezret is visítva

– kesergett.

Hiszik, ha látják

Örvendi László, a Magosz megyei elnöke úgy véli, hogy a legtöbb probléma a bihari és a sárréti térségben van, mivel ott nehezebben vezetik el a talajok a sok vizet. Helyenként még belvízveszélyről is hallani. „Az egyetlen jó hír ebben az, hogy idén nem kell attól tartani, hogy az őszi talajmunkák során kiszárad a talaj. Azt reméltük, hogy legalább az étkezési minőséget megfizetik, de sajnos csalódnunk kellett. Állítólag a világban is jelentős búzakészletek halmozódtak fel, de az egyszeri gazda nincs abban a helyzetben, hogy ezt ellenőrizze. Ő annyit tehet (már aki megteheti), hogy a búzáját a kombájn alól azért sem adja el – jelentette ki.

– Petneházi Attila –


Kínálati piac alakult ki

Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonaszövetség elnöke arról beszélt, hogy országosan és a megyében is csökkent a búza vetésterülete, mert sokan vetettek helyette árpát, illetve fehérjenövényt (napraforgót, repcét). Ám még ennek ellenére is kínálati piac alakult ki, ami a búzánál nyomott árakat eredményezett.

– Ezek az árak csak nagyon szerény eredményt hordoznak, vagy azt sem. A mennyiség még rendben is lenne, de a minősége nagyon vegyes. Magas a takarmánybúza aránya, közelíti a 40-50 százalékot. Ami pedig még kint van a földeken, az csak tovább rontja ezt az egyébként sem rózsás arányt. Az a szerencse, hogy a gabona 80 százalékát már levágták – fogalmazott a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója.


Nem fér a fejükbe

Hiába na, ez a fene bonyolult globális világ sehogyan se fér a parasztember fejébe. Ő már a tisztességben megőszült ükapjától is azt tanulta, hogy ha az adott esztendőben a falu határában mindenkinek kevés búzája termett, akkor mérget vehettek rá, hogy jó pénzt kap érte, és vica verza. Petneházi Attila írása.









hirdetés