A mentelmi jog nem véd a korábban elkövetett bûncselekmények ellen

A mentelmi jog kizárólag a jövõbeli cselekményekre vonatkozik, így csak akkor véd meg egy képviselõt, illetve képviselõ-jelöltet, ha az a jelöltsége után követ el valamit. Õt is csak akkor, ha nem érték tetten.

Akit ezt megelõzõen vádolnak meg valamilen törvénybe ütközõ cselekedettel, azt nem védi a mentelmi jog, így az ellene folyó eljárás sem szûnik meg – mondta el a Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán választási szakértõ.

A mentelmi jog egy csaknem száz éves jogintézmény, amelyet annak érdekében hoztak létre, hogy az országgyûlési képviselõket parlamenti munkájukban ne akadályozza a kormány, illetve az igazságszolgáltatási szervek.

A rendszerváltáskor ezt kiterjesztették a képviselõ-jelöltekre is. Egy esetleges bûncselekmény elkövetésekor csak akkor indulhat ellenük eljárás, amennyiben a parlament ehhez hozzájárul. Kivételt képez ez alól a tettenérés – mondta a választási szakértõ.

A Jobbik alelnöke szombaton jelentette be, hogy egyéni képviselõként elindítják a választásokon Budaházy Györgyöt, aki tavaly június óta van elõzetes letartóztatásban. Családja szerint konkrét bizonyítékok nélkül tartják fogva, ezért mentelmi jogot akarnak szerezni neki, mivel szerintük így egy bírósági végzés ellenében kiengedhetik.

Amennyiben sikerül 750 kopogtatócédulát összegyûjteni, Budaházy elvileg megszerezheti a mentelmi jogot. A státusz felfüggesztésérõl az Országos Választási Bizottság (OVB) dönt. Erre vonatkozóan nincsenek konkrét szabályok, a testület egyszerû többséggel határoz.

Mint ismert, Budaházy György 2009. június 19-e óta van elõzetes letartóztatásban. A férfit a Központi Nyomozó Fõügyészség terrorcselekménnyel, robbanóanyag és robbantószer készítésével, robbanóanyaggal visszaéléssel, emberölés elõkészületével és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértéssel gyanúsítja.