A májusi eső aranyat ért

A májusi eső aranyat ért
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – A kellemes melegre hűvösebb légtömegek érkeztek, átmenetileg csapadékosra fordult időjárásunk.

Május második hetének kezdete még a korábbi időszakban megszokott, alapvetően száraz, enyhe időt hozta, délnyugati áramlással egyre melegebb levegő érkezett Kelet-Magyarország térségébe. Ez az eleinte száraz levegő csak kevés helyen tette lehetővé kisebb eső, zápor kialakulását, majd a légnedvesség fokozatosan nőtt.

Várták, megjött

Az időszak közepén egy önálló légörvény is kialakult Közép-Európa felett, s ez meghozta a várva várt, kiadós, áztató csapadékot, miközben hűvösebbre fordult az idő. Hosszú idő után ismét területi átlagban is jelentős csapadék áztatta a földeket. Elkelt az utánpótlás, hiszen a térség talajainak vízkészlete különösen a felső 10-20 centis rétegben néhol – főleg a laza, homokos talajokon – már alig haladta a meg a holtvízi nedvességtartalmat. A héten lehullott csapadékösszeg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye túlnyomó részén elérte a 30 millimétert, ennél csak kevés helyen hullott 5-10 milliméterrel kevesebb, illetve több. Egy-egy intenzív zápor-zivatargóc nyomán elvétve volt 50 milliméter feletti szumma mérhető. Talajaink vízegyenlege így általában véve már csak 25-40 milliméteres deficitet mutat.

Kedvező klíma

A növények fejlődését segítette az enyhe idő, bár a sekély gyökérzetű magvetéseket megviselte a szárazság. A csapadék megérkeztével ismét mindenütt optimálisak lettek a növekedés feltételei, a léghőmérséklet középértéke összességében csak 1-1,5 fokkal maradt el a megszokottól az átmeneti csapadékos idő miatt. Összességében így is bőséges volt a napfényellátottság, a sokéves átlagnál 10-18 százalékkal több napsütéses óraszámmal. A talajfelszín hőmérsékletének napi átlaga mindvégig a 10-15 fokos tartományban mozgott, mely szintén kedvezőnek mondható a legtöbb kultúra számára. Ami a hőmérsékleti szélső értékeket illeti, különösképp a hét első felében ingadoztak tág határok között a minimumok és maximumok: a száraz levegőben erős volt a nappali felmelegedés és az éjszakai lehűlés egyaránt. Fagypont közeli, csípős hajnalok többfelé fordultak elő, a mély fekvésű nyírségi laposokon itt-ott gyengén fagyhatott is a talaj közvetlen közelében. Növényvédelmi szempontból a nagy hőingás és a reggeli harmat, valamint a nappali légszárazság a lisztharmat terjedésének kockázatát növelte. Az ezt követő tartós csapadék és az enyhe idő az egyéb gombás és baktériumos fertőzések szaporodásának kedvezett, érdemes az ezek elleni védekezésre is felkészülni.

– DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés