A május akár július is lehetett volna

A május akár július is lehetett volna
© Fotó: Pixabay
Hajdú-Bihar – A meteorológiai tavasz utolsó hónapját nyári meleg és száraz, napos idő jellemezte kevés csapadékkal.

Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az idei nyár a mért hőmérsékletek és az idő jellege alapján már április utolsó napjaiban elkezdődött. Kelet-Magyarországon május derekának néhány napját leszámítva azóta is folyamatosan 25 fok feletti napi csúcsértékek voltak jellemzők, illetve a napi középhőmérséklet is 20 fok felett alakult. Emellett a hónapban 2-5 alkalommal tetőzött a hőmérséklet 30°C felett, míg éjszakánként mindvégig 12-17 fok között állt be a minimum. Május így 20°C körüli átlaggal és 3,0-3,5°C-os pozitív anomáliával zárt, mely igen vaskos eltérésnek számít a sokéves átlaghoz képest.

Főleg zivatarokból

A jelenség makrocirkulációs hátterében a gyorsan fogyatkozó poláris hidegbázis állt, illetve az a tény, hogy az alacsony nyomású központok a „leszakadó” hideg légtömegeket rendre Európa nyugati részeire terelték. Közép-Európa térségében igazán hideg légtömegnek esélye sem volt a mi földrajzi szélességünket elérni, így az átmeneti lehűlések mindössze a légkör labilizálására voltak elegendők. Az ebből származó záporok, zivatarok csapadékára viszont égető szüksége volt a mezőgazdaságnak, hiszen a kifejezetten száraz április után súlyos csapadékhiány, többfelé aszály alakult ki.

graf2Kattintásra nagyobb méretben

Május derekán érkezett első ízben nagyobb területre is jelentős „aranyat érő” csapadék a térségben, addig – s azt követően is – jobbára csupán szórványos zápor, zivatar fordult elő, nagyobb számban a keleti, délkeleti vidékeken.

Felhőszakadás, jégeső

A talajok nedvességkészlete addigra sokfelé, kivált a homokvidékeken gyakorlatilag a felvehető szint alá csökkent a felső rétegekben. A hónap második felében 40-80 milliméter között változott az 1 méter mélységű szelvény vízhiánya, az elszórt konvektív csapadék nyomán pedig a művelt réteg nedvessége átmenetileg a szabadföldi vízkapacitás fele-háromnegyede közé állt be. Messze nem mindenütt volt viszont kielégítő a csapadék, habár lokálisan több ízben is kialakultak akár heves zivatarok szélviharokkal, felhőszakadással és jégesővel. Területi átlagban 35-45 milliméter közötti havi mennyiség hullott Hajdú-Biharban, ez hozzávetőleg a sokéves átlag 60-80 százaléka. Ugyanakkor a záporos csapadék heterogén eloszlásából fakadóan egyes körzetekben a 100 millmétert is meghaladta a havi szumma, míg olyan területek is akadtak, ahol 10-20 milliméternél nem esett több egész hónapban.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring központ –