A magyar pusztán is jól lehet nevelni a struccot

Akt.:
A magyar pusztán is jól lehet nevelni a struccot
© Fotó: Kovács Péter
Hajdú-Bihar – A hazai fogyasztás felfuttatásával szeretnének kikerülni a válságból a struccosok.

  • Egy egyezmény szerint öt afrikai ország vámmentesen és korlátlan mennyiségben szállíthat húst – köztük struccot is – Európába. A 2015 augusztusában életbe lépett egyezmény majdnem taccsra tette az európai, így a hazai strucctartást is.
  • Az ágazat magyar szövetsége azonban nem esett kétségbe, kész a válaszlépésük: szeretnék elérni, hogy az európai piacon a kontinensünkön előállított strucctermékek kerüljenek előtérbe.
  • Főleg feldolgozott árut kínálnak majd, megcélozva a hazai élelmiszeráruház-láncokat.
  • Rövid távú céljuk egy költséghatékony tartástechnológia kialakítása, ahol a lehető legtöbb madarat tudják felnevelni. Az egységes technológiával közel azonos minőségű végtermék előállítására lehetnek képesek.

Sokként érte a hazai struccágazatot az afrikaiak húsexportja, ám a jelenlegi helyzetben is lehet nyereséges a tartás.

– Ehhez azonban az kell, hogy a tenyészállat- és a csibeneveléstől a feldolgozással bezáróan mindent maga végezzen a termelő – vélekedett Nyakas Dániel, az Országos Strucctenyésztők Egyesületének elnöke, aki a Hajdúnánás melletti farmján maga is tart jelenleg mintegy 300 afrikai futómadarat. A szakember hozzátette, hogy ők, a fiatal gazdák induló támogatásán kívül nem tudnak telepi technológiák, gépek, berendezések támogatását megpályázni úgy, mint más haszonállat tartók. Egyesületük azon is dolgozik, hogy lehetőség szerint ők is élhessenek az Európi Unió által biztosított pályázati lehetőségekkel. Ám ennek ellenére mintegy másfél évvel ezelőttig nagyon jó haszonkulccsal tudták értékesíteni a strucctojást, a strucchúst a belsőségekkel, és a struccbőrt. A 2015-ben kezdődött, majd 2016-ban kiteljesedett negatív tendenciák azonban a hazai mezőgazdaság egyik kivételesen sikeres ágazatával kecsegtető strucctartást „visszanyomták” a magyar állattenyésztés átlagszférájába – nyereséges, ha a termelő mindent maga csinál.

Egyeztetés nélkül

– Az együttműködésnek köszönhetően az Európai Unió a Dél-Afrikai Köztársaságnak és még másik négy feketeföldrészbeli országnak 2015 augusztusában azonnali vám- és kvótamentességet adott az európai hús exportra, így a strucchúsra is. Ez azt jelenti, hogy vámmentesen annyi strucchúst hozhatnak kontinensünkre, amennyit akarnak – beszél a magyar strucctartókat is rendkívül hátrányosan érintő döntésről Nyakas Dániel. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság a döntése előtt sem európai, sem magyar civil szervezeteket nem értesített a szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttéről. Ezért az európai tartókat felkészületlenül érte az akkor még esetleges, ám később bekövetkező árzuhanás. A visegrádi országokban és Romániában körülbelül 30 ezer madarat neveltek végtermék előállításra, aminek nagy százaléka még mindig a telepeken szaladgál.

Az uniós intézkedés bevezetése előtt élősúlyban 3,2–3,4 euró volt egy kilogramm strucc, míg a boltokban árusított struccfilé kilója 30–40 euró, addig a jelenlegi ár mindkét tétel esetében mintegy 40 százalékkal alacsonyabb.

És még másik kettő…

Az árak csökkenéséhez vezető mennyiségi és vám nélküli afrikai export mellett azonban az európai termelőket hátrányosan érintő további intézkedésekre is fény derült. – Beszereztünk egy olyan, Dél-Afrikából származó, előhűtött strucchúst, amelynek 40 napos szavatossága márciusban lejárt, majd lefagyasztották, így 2020-ig még forgalomban tartható. Ezt a strucchús csomagot eljuttatjuk az Európai Élelmiszeripari Hatósághoz. Amit megtehettek az afrikaival, azt az Európában előállított strucchússal nem lehet megcsinálni. A mi strucchúsunk vagy előhűtött, vagy fagyasztott termékként hozható csak forgalomba – részletezte a szakember, majd egy, a számukra újabb hátrányos megkülönböztetéssel folytatta. Elmondta, hogy amíg madárinfluenza miatt Európában egész körzeteket zártak le, addig Afrikában csak azt a telepet, ahol észlelték a megbetegedést.

Nincs más kiút, mint előre menni

Természetesen az európai, köztük a hazai strucctartók sem nyugodtak bele ebbe a helyzetbe, és a maguk eszközeivel igyekeznek, ha nem is visszaállítani a 2015 augusztusa előtti állapotot, hanem egyfajta „arany középút” felé terelni kontinens strucchúspiacát. Szeretnék elérni, hogy ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek az európai és az afrikai termelőkre, piacokra. Ezen munkálkodnak az országok tenyésztői, valamint a kontinens élelmiszeripari hatósága. Megegyezésre egyelőre nincs jel, ugyanakkor bizonyos, hogy csak az európai termelők nem tudják kielégíteni a kontinens strucchúsigényét.

– Szeretnénk elérni, hogy az európai piacon a kontinensünkön előállított strucctermékek kerüljenek előtérbe. Az elmúlt másfél év nagyon megrengette mind a hazánk, mind egész európai strucctartóit, de bízunk abban, hogy újra lesz igény a jobb minőségű termékeinkre. Mi, kelet-európai strucctartók, elfelejtettük az egyik legfontosabb piaci szegmenst, a feldolgozás adta lehetőségeket. Az elmúlt években nagyrészt külföldi piacra értékesítettek a tartók, mégpedig élő állatokat. A kiaknázatlansága miatt nekünk a magyar piacot, a hazánkban lévő multikat, a magyarországi éttermeket kell megcéloznunk, ahol újra be kell vezetni a köztudatba a strucchúst. Rövidtávú cél, a zömmel fiatal új strucctartó generáció vezetőjeként, egy költséghatékony tartástechnológia kialakítása, ahol a lehető legtöbb madarat tudjuk felnevelni. Az egységes technológia által közel azonos minőségű végtermék előállítására lehetünk képesek. A madár tényleg szinte minden porcikája hasznosítható, a hazai piacot viszont teljesen „elfelejtettük”, de teljesen nyilvánvaló, hogy van igény a prémium kategóriás, roppant egészséges strucchúsra – beszél a várható jövőről Nyakas Dániel.

Kovács Zsolt








hirdetés