A magyar Fausttal nyitotta 150. évadát a Csokonai Színház

Akt.:
A magyar Fausttal nyitotta 150. évadát a Csokonai Színház
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A darab üzenete: a születésétől szabad akarattal rendelkező ember, felismeri, mi a földi létezése célja.

Orbán János Dénes A magyar Faust című tragikomédiájával nyitotta meg százötvenedik évadát október másodikán a Csokonai Színház. A darab Hatvani István, a Református Kollégium egykori professzora és az ördög csatájának története. Bár Hatvani megköti az alkut Mefisztóval, a lelkét nem adja el. Vajon mi történik egy tudós emberrel, ha ördögi tudást kap a kezébe? – teszi fel a kérdést a szerző. Képes ember maradni, vagy Isten hatalmára tör?

Már a XVI. századtól kezdve felbukkannak a Faust-monda nyomai Magyarországon, a parasztság szájhagyományában – avat be Lőrincz Zsuzsa, az előadás dramaturgja. – Érdekes, hogy a Hatvani-mondák anyaga nem Goethe Faustjára, hanem a német népkönyvek epizódjaira, illetve hiedelemmondák változataira épült. A nyugat-európai és a magyar Faust-mondák csak misztikus szemléletükben azonosak, mely szerint a természetfeletti képességekkel rendelkező tudósok, akik az ördögökkel valamilyen kapcsolatban állnak, különböző varázslatokat, bűvös dolgokat tudnak előidézni. Míg a német nyelvterületen a történetek egy személyhez, Fausthoz kötődtek, addig a magyar nyelvterületen számos magyar Faustról tudunk. Összekapcsolták Csokonai, Kolumbán József erdélyi unitárius pap személyével is, de a legtöbbször Hatvani professzorhoz kötötték – fogalmazott a dramaturg.

A kísérleti oktatás úttörője

– Mi tette Hatvani személyét érdekessé? – kérdeztük Lőrincz Zsuzsától. – Hatvani a kor nemzetközileg is elismert tudósa volt. A Debreceni Református Kollégium elvégzése után Bázelben teológiát és orvostant tanult, majd Leidenbe ment, ahol matematikai, fizikai, kémiai, ismereteit bővítette. Bár több külföldi egyetem ajánlott állást neki, ő Debrecent választotta, s harminchét évig volt a Kollégium tanára. A kísérleti oktatás úttörője volt, fizikai és kémiai kísérletei újszerűsége szolgáltatta az alapot ahhoz, hogy kortársai, diákjai úgy gondolják, az ördöggel cimborál. Ördöngös-mágikus hatalmáról számos történet terjedt, s bekerült az irodalomba is. Arany János verset írt róla, Jókai Mór az És mégis mozog a föld című regényében, illetve A magyar Faust című humoros elbeszélésében dolgozta fel alakját – válaszolta a dramaturg.

Két világ harca

A teremtett világgal, és a teremtőhöz közeli szellemvilággal való párbeszéd foglalkoztatja A magyar Faust színrevitelében a rendezőt, Árkosi Árpádot.

– Orbán drámája egy misztériumjátékkal kevert népszínmű, műfajilag eklektikus alkotás, amelyben nem bevált dramaturgiai módszerekkel él a szerző. Van a darabban egy szertelenség, és ami összetartja, az a bizonyos legenda-motívum. Az írónak alapvetően nem az a vágya, hogy egy koherens, a teljes életművet elemző, tudományos munkásságot bemutató, azt helyesen értelmező dráma szülessen, hanem egy fikciós történet, melybe beleszövődnek a mágikus, misztikus és a magyar népi hiedelemvilágot is érintő legendák. Valószínű, hogy Orbán János Dénesre komolyan hatott Jókai írása is – fogalmazott Árkosi Árpád.

Arra a kérdésre, hogy hangsúlyozza-e a darab színrevitelekor a felvilágosult ember szabad akaratának térnyerését, az egó tombolását, a rendező azt válaszolta, hogy szükségtelen, hisz erre maga Lucifer hívja fel a figyelmünket a darab záró monológjában. Az emberiség a tudást, ha úgy halmozza, mint ahogy a világtörténelem eddig mutatta, a legvégén az ördög várja majd a végcélnál. Épp a tudásról való lemondási képességének a híján fog szükségképpen oda érkezni. Hatvani lázadása abból a felismerésből fakad, hogy élete a két szellemvilág, tehát a teremtő és az azt megsemmisíteni akaró, sötét erők játékává vált.

A korabeli felvilágosult ember szándéka is az volt, hogy ne legyen játékszer. Ilyen értelemben a szerző új aspektusból indítja a fausti történetet. Azt vizsgálja, hogy a két világ harcában meddig terjed egy tudós hatalma, és képes-e a saját életét élni? A darab végső üzenete, hogy a születésétől szabad akarattal rendelkező ember, akár vallásos, akár nem, egyszer el fog érkezni az élete azon pillanatához, amikor felismeri, mi a földi létezése célja.

HBN








hirdetés