A maga végzett munka átsegít a bajokon is

Akt.:
A méteres zöldbab nemcsak finom, de egészséges is
A méteres zöldbab nemcsak finom, de egészséges is - © Fotó: Kedves Zilahi Enikő
Nyíracsád – A 85 éves Erzsike néni saját maga gondoskodik arról, hogy kertje patyolattiszta legyen egész évben.

Hát elég nagy szégyen ez a kert, édesanyám. Végigmentem rajta, egy marék gaz nem sok, de szégyenszemre annyit sem tudtam összeszedni!”

– gyakran tréfálkozik ezekkel a szavakkal a nyírségi település központjában élő Boros Andrásné Erzsike néni fia, ha a megyeszékhelyről hazalátogat édesanyjához. A kertnek csodájára járnak nemcsak az ismerősök, de még a szomszéd utcában lakók is. Ha végignézünk a patyolattiszta portán, ahol többféle zöldség és gyümölcs terem, mint amennyi a piacon van, gondolhatjuk, hogy jó napszámosai vannak a gazdasszonynak. Pedig az igazság az, hogy minden, ami az udvaron, a kertben terem, a 85 esztendős Erzsike néni két keze munkájának a gyümölcse, no meg a zöldsége.

Virágok egész évben

A látogatót tavasztól késő őszig mosolygó, integető, illatozó virágok fogadják már a kiskapuban, s kísérik egészen a ház bejáratáig.

DSC_2283Erzsike néni szívesen kalauzolja vendégeit, végig a kerten | Fotó: Kedves Zilahi Enikő

– Itt az év minden szakában „nyitnak” a virágok – mondja Erzsike néni szeretettől simogató tekintettel. – A hóvirág az első, abban már a pap is tud gyönyörködni, amikor jön szentelni. Utána következik a krókusz, a nemesített nárcisz, a tulipán, a Szent György buckó, aztán kikerül a mályva is. Az egyik tövön 27 virágot számoltam meg a minap – mondja Erzsike néni, aki még percekig sorolja az udvaron található virágfajtákat, egészen a késő őszi krizantémig. Azt mondja, azért ilyen szépek a virágok, mert a Jóisten locsolja, vagyis felfogja az esővizet egy hordóban, s abból öntöz. A virágokat hatalmas lugas választja el a kerttől. A szőlőágak roskadásig vannak fürtökkel. – Rakni nem lehetne már rá többet, annyi van rajta – gyönyörködik Erzsike néni, aki aggódva figyel egy barna foltot az egyik levélen, s mondja, hogy valakit hívni kell, aki permetezni fog. Ez az egyetlen munka, meg a metszés, amit nem maga végez a nagy portán.

DSC_2310„Rakni nem lehetne rá többet!” – mondja Erzsike néni a szőlőlugasról | Fotó: Kedves Zilahi Enikő

Haladunk tovább a lugas mögötti hatalmas udvaron, persze az is teljesen tiszta. Középen óriás diófa ontja árnyékát, a disznóól már üres, de az egyik sarokban tyúkok hangja hallatszik. Elkerítve kapirgálnak, mert Erzsike néni a hátsó udvart is összegereblyézi, felsepri hetente legalább kétszer. – Gerincsérvem van, nehéz a mozgás. Ha leülök, már nehezemre megy a felállás. De amikor a kapát a kezembe veszem, már minden könnyebb. Arra támaszkodni is tudok, meg hát a munka eredménye, az nagyon sokat segít az ember baján. Ahogy kinyitom a kertkaput, ott van minden a kezem ügyében. Innen már egyszerű. Csak meg kell fogni, és már megyek is.

A kerti munkától csak az fél, aki még nem csinált ilyet. Aki már próbálta, az tudja, hogy a föld meghálálja a gondoskodást”

– mondja bölcsen.

Ellátja a szomszédokat

A hatalmas kertben ezerféle gyümölcs és zöldség virul, a kert derekánál még egy kis dinnyeföld is van. Mindenből termett bőségesen, nemcsak a családot, de még a kis utcát is ellátja olyan zöldségfélével, amiből neki bőven adott a kert. Sokan mondják, hogy adja el a fölösleget, de kétkezi munkájának gyümölcsét Erzsike néninek sokkal nagyobb öröm elajándékozni, mint kivinni a piacra, és pár forintért továbbadni. Azt mondja, amíg a Jóisten erőt ad neki, addig teszi a dolgát. A kertért, a munka szeretetéért, a családjáért és a jóemberekért. Mintha csak hitelesíteni akarná az élet Erzsike néni szavait, kiáltás hangzik fel a virágos udvar felől: – Erzsike néni! Jöttem egy kis kaporért – kiált le a szomszédasszony, Mecseiné Kati, aki éppen tökfőzeléket főzött, de nem talált otthon kaprot. Míg a kaprot keressük, hallgatjuk tovább a gazdasszonyt. – Ha felkelek, nem tudok odabent meglenni. Jövök ki azonnal. A reggel meg a délelőtt a kerté, a növényeké, a délután a pihenésé, az este az imádságé, az éjszaka meg az alvásé.

DSC_2326A kertben termett zöldségek, gyümölcsök egy része az üvegben végzi | Fotó: Kedves Zilahi Enikő

Erzsike néni olyan szeretettel beszél dédelgetett növényeiről, mintha csak a családját mutatná be. Figyel minden növényfajtára már a szántásnál is. Csak lóval szántat a kertben, mert a traktor húzta eke túlságosan mélyen harap a földbe, s megsérti a gyümölcsfák gyökereit.

Erzsike néni tervez: Kivágatja a kert végében lévő barackfát, mert már nem terem. Az egyik szilvafát is ki kellene venni. – Ha elérem a tavaszt – mondja –, meg is csináltatom. Rekordokkal is dicsekedhet, hiszen tavaly az egyik paradicsomtövön sikerült egy másfél kilós bogyót termeszteni. Még egy mogyorótöve is van, amiről az idén leverte a termést az idő, de harminc szemet így is meg tudott számlálni rajta. Ahol kimaradt egy tenyérnyi hely, oda virágmagot vet Erzsike néni, így ha megy a temetőbe, nem az első udvarról kell szedni a csokrot. Mire kerti sétánk véget ér, megismerünk ezernyi kerti zöldséget, és persze egy olyan nénit, akit élete nehéz pillanatain is átsegített a maga végzett munka öröme és szeretete.

– Kedves Zilahi Enikő –