A lövés permetet, a balta ösvényszerű nyomot hagy – A vérfoltok anatómiája (18+)

Akt.:
Petrétei Dávid százados
Petrétei Dávid százados - © Fotó: Sebestyén Jenő, BSZKI / Zsaru Magazin
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Fröccsenhet, csoroghat, kenődhet, loccsanhat, csöpöghet a vér a bűnügy helyszínén, ami fontos információkkal szolgál. Ezek megállapításában egy speciális szoftver segíti a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) szakembereit.

A vérfolt analízisénél nem anyagmaradványként, hanem nyomként kezelik a hátrahagyott vérszennyeződést. Alakja a hozzáértő szem számára sok mindent elárul.

– A vércsepp általában ötven mikroliter vért tartalmaz, és kör alakú, ha teljesen függőlegesen esik az adott felületre – avat be a részletekbe Petrétei Dávid százados, a BSZKI központi bűnügyi technikai osztályának technikusa. – Ha egy helyszínen ilyet találunk, tudjuk, hogy tulajdonosa a lecseppenéskor állt. Ha a cseppnek kis „farka” van, akkor haladás közben esett le. A „farok” az előrehaladás irányát mutatja. A vér fröccsenéssel is kerülhet merőlegesen a felszínre, ez esetben is kört formál. Ha azonban valamilyen más szögben csapódik be, akkor elnyúlt lesz az alakja. Az elnyúltság mértékéből kiszámolhatjuk, milyen szögből jutott a felületre. Több ilyen csepp vizsgálata pedig segít meghatározni, hogy hozzávetőlegesen honnan, milyen irányból származott. Mérete és mennyisége is számos információt rejt. Minél nagyobb erőhatás éri a testet, annál kisebbek, finomabbak a cseppek. Bántalmazás során például négy-öt milliméteres cseppek jönnek létre, míg lőfegyver okozta sérülés esetén permetszerű minta keletkezik. De nemcsak az emberi testből közvetlenül származó vér hagyhat nyomot, hanem a bántalmazó, véres eszköz is. Például egy balta vagy kés lendítésekor ösvényszerű nyomot találunk. A vonszolás és a kenődés is jellegzetes: a mozgás irányába vékonyodik. Összetéveszthetetlen nyomot hagy az ütőeres sérülés is, ekkor minden szívdobbanásnál kilövell a vér a sebből.


v1

Beszédes a vércsepp alakja | Forrás: Zsaru Magazin


A helyszínen talált vérnyomok vizsgálatakor a helyszínelők következtetni tudnak arra, nagyjából hol és milyen helyzetben – állva, térdelve, ülve vagy fekve – volt a sértett akkor, amikor a vér a környezetében lévő felületekre került. Ennek kiszámítása viszont egy-egy nyomgazdag tetthelyen igencsak hosszú időbe telik: minden vércseppet tolóméterrel, tized milliméter pontossággal le kell mérni, számológéppel ki kell számolni a beesés szögét, majd ebben a szögben ki kell húzni egy madzagot. Ahol ezek metszik egymást, az a nyom keletkezésének helye. A technika fejlődése ezen a területen is segítséget nyújt: egy speciális szoftver pontosan bevitt nyomok alapján kiszámolja ezt, akár húsz centiméteres pontossággal.

– Ehhez a vérnyom lefotózásakor a felületen be kell jelölni az abszolút függőlegest, illetve egy centiméteres beosztást is – magyarázza a százados. – Ezután a programba be kell táplálni a nyomokat és ezek függőleges, illetve vízszintes elhelyezkedését a felületen. Ez alapján az arányokból a szoftver kiszámolja a beesés szögét, ahonnan egy vonalat húz a „levegőbe”. Ahol ezek a vonalak metszik egymást, ott található a nyom keletkezési helye, amely ezzel a módszerrel a szokásosnál akár tízszer gyorsabban meghatározható. Az így kapott eredményeket grafikus fájlként exportálni lehet, illetve a programban háromdimenziós, mozgatható nézetben is meg lehet tekinteni.

– A január 6-án este Csemőn történt emberölés helyszínelése során besegítettünk a Pest megyei kollégáknak – ismertet egy esetet a technikus. – A szoftverrel még a gyanúsítottak elfogása előtt megtudtuk, hogy a 89 éves áldozat álló, guggoló és ülő helyzetben is elszenvedett legalább öt ütést. Amikor a gyanúsítottak a helyszíni kihallgatás során megmutatták, mi történt, az teljesen egybevágott a program számításaival.

A szoftver főként a kezdetben ismeretlen tetteses emberöléseknél tehet jó szolgálatot, mivel hasznos információkat nyújthat a helyszínelők és a nyomozók számára. Ha elfogták a gyanúsítottat, de nem tesz vallomást, vagy az életben maradt sértett elmondásával ellentéteset állít, a rendőrség igazságügyi szakértő kirendelésével tisztázhatja a történteket.

– Ilyenkor összevetjük a vallomásokat és a helyszínelés során rögzített vérnyomokat – tájékoztat Korek K. György, a BSZKI igazságügyi nyomszakértője. – Történt egyszer, hogy a sértett azt állította, a gyanúsítottal a fürdőben dulakodni kezdett, ahol a támadó egy késsel megvágta a csuklóját. Mivel a gyanúsított egészen mást mondott, kirendeltek, hogy megállapítsam, mire utalnak a nyomok. A fürdőkádnál, a csempén fröccsenéses nyomokat, a kádban megfolyásos vérnyomot találtak a helyszínelők. Ezek alapján sokkal valószínűbb volt, hogy a sértett a kádban öngyilkos akart lenni. Mivel a sértett még a bírói szakban is kitartott eredeti vallomása mellett, a bíró helyszíni bizonyítást rendelt el, amin én is részt vettem. Ennek során egyértelműen kiderült, nem történhettek úgy a dolgok, ahogy a sértett elmondta.


v3

Korek K. György igazságügyi nyomszakértő | Fotó: Sebestyén Jenő, BSZKI / Zsaru Magazin


Habár önmagában a vérnyomok többségéből nem derül ki egyértelműen, miként keletkeztek, de ha vallomások, illetve egyéb információk rendelkezésre állnak, akkor azokat igazolhatják vagy cáfolhatják. Mivel minden vérszennyeződés egyedi, és modellkísérlet e területen nem lehetséges, a lefényképezett nyomok alapján történő számítások hasznos információkkal szolgálhatnak.

– Ferentzi Tünde / Zsaru Magazin –








hirdetés