A legszorosabb kötelék két ember között

Az Egészségügyi Világszervezet a kizárólagos szoptatást 6 hónapos korig ajánlja mely – hozzátáplálás mellett – akár kétéves korig kitolható
Az Egészségügyi Világszervezet a kizárólagos szoptatást 6 hónapos korig ajánlja mely – hozzátáplálás mellett – akár kétéves korig kitolható - © Fotó: Getty Images
Debrecen – A szoptatásnak legnagyobb gátlója az önbizalomvesztés – vallja a szakember.

Az emlőmirigy már a terhesség 3–4. hónapjában készen áll a tejtermelésre, ami ezt meggátolja az a nemi hormont termelő méhlepény. Ugyanakkor a szoptatás mindent felülír, ezt bizonyítja, hogy vannak nők, akik áldott állapotban is képesek a gyermeküket ilyen módon táplálni. Normál esetben egyébként a várandóság 7–8-ik hónapja környékén kezdi a szervezet termelni az előtejet, (az úgynevezett kolosztrumot) ami közvetlenül szülés után az újszülött rendelkezésére áll.

– Ez a kolosztrum a csecsemő számára immunológiai előnyökkel jár. Az ember gyomor-bél traktusának az emésztésen kívül egy másik fontos feladata, hogy szelektáljon, mi az ami bekerülhet a vérkeringésbe, és mi az amitől szabadulnia kell. A babának az anyuka hasában semmi szüksége nem volt az emésztőtraktusra, tehát amikor világra jön, még nincs szász százalékosan felkészülve az említett feladatokra. Ezért fontos, hogy az első táplálék az újszülöttnek az előtej legyen, ugyanis a kolosztrum olyan anyagokat tartalmaz, ami ezt az éretlen gyomor-bél traktust bevonattal látja el. Bizonyos kórokozókat távol tart, nem enged olyan makromolekulákat a vérkeringésbe felszívódni, amik az immunbetegségek megjelenését segítik elő, mint például az allergiák és az atópiás betegségek (ekcéma, szénanátha, asztma). A kolosztrum majd a későbbi anyatej mindemellett érlelő anyagokat is tartalmaz, melyek úgy alakítják a gyomor- béltraktus miliőjét, hogy az kedvezzen a jó baktériumok megtelepedésének.

Az anyatejjel táplált gyermekeknél továbbá kisebb az esélye bizonyos leukémiatípusok kialakulásának, illetve az intellektuális teljesítményük is jobb a tápszeres babákkal szemben. Kutatások bizonyítják, hogy IQ tesztekben átlagosan 3 ponttal, míg koraszülötteknél 5,8 ponttal is jobb lehet az eredménye azoknak a gyermekeknek, akiket anyatejjel tápláltak – sorolta az előnyöket dr. Kovács Judit neonatológus a közelmúltban kismamáknak tartott „Középpontban a szoptatás” című előadásán.

A szakember ugyanakkor az anyára való jótékony hatására is rávilágított. Mint mondta, a szoptatás által a szervezet oxitocin hormont termel, mely csökkenti mellrák, s bizonyos petefészek-daganatok kockázatát. Emellett az emlővel való táplálás fogyaszt is, hiszen elég sok energiát elvesz az anyukától, ennek megfelelően az elhízást, így a kettes típusú cukorbetegséget is megelőzi.


Fotó: Getty Images Fotó: Getty Images ©

Igény szerinti szoptatás

Mikor és mennyi teje lesz az édesanyának? Egyetlen dologtól függ, mégpedig, hogy mennyi tej ürül a mellből – válaszolta meg a kérdést a neonatológus. Mint az az előadásból kiderült, az emlőkbe ugyanis nem csak tej termelődik, hanem úgynevezett tejtermelést gátló fehérje, ennek jelenléte vagy a kiürülése szabja meg a tej mennyiségét. Minél inkább megtelik a mell tejjel annál több a gátlóanyag is. Ezért nem is érdemes a szoptatást órához igazítani, sokkal inkább a baba igényeit figyelembe venni. – Ritka az a szituáció, hogy egy nőnek megmagyarázhatatlan ok miatt ne lenne elég teje. A helytelen gyakorlat és a stressz ami problémát okozhat – húzta alá dr. Kovács Judit.

Önbizalomvesztés a gát

– Az említett oxitocin hormon a szoptatásra is hatással van: összehúzza az emlőben a tejmirigyet és az izomsejteket, amik a mell minden irányából beindítják a tejáramlást a mellbimbó felé. Ezt nevezik tejleadó reflexnek, melyet vannak tényezők amik segítik és vannak amik nem. Az önbizalomvesztés például az egyik legnagyobb gátlója a sikernek. – Ha az anyuka stresszben van, akkor megáll a tejleadás, ezt azonban nem szabad összekeverni a tejapadással. Utóbbihoz ugyanis a végső szopást követően körülbelül két hónapnak kell eltelnie. Egyik percről a másikra tehát nem áll le – hívta fel a figyelmet a szakember.

A tejutánpótlásról a prolaktin gondoskodik. Ez a hormon felelős azért, hogy sokkal több tejet termelnek az anyák éjjel mint nappal, viszont kevesebb benne a kalória. Ez az oka annak, hogy babák többször kérnek enni éjszaka, hiszen több tejre van szükségük ahhoz, hogy jól lakjanak.

Mennyi kell a gyereknek?

Nem a táplálék mennyisége, hanem a minősége fontos a babáknál is! – nyomatékosította dr. Kovács Judit. A telt mellből először a hígabb, a könnyen kifolyó tej ürül, tehát az első kétharmadnyi mennyiség sok vizet és tejcukros laktózt tartalmaz, a kalóriában dús tej, csak a végén távozik az emlőből. – Az első 6 hétben amikor szopás közben – az anyatej ilyenkor hashajtó– bekakil a baba, nagyon gyakori hiba, hogy az anyuka azonnal tisztába teszi. Ekkor a gyerek mérges lesz, amit még jobban fokoz, hogy a szoptatás végén már nem jön olyan intenzitással a tej a mellből. Az anyuka látván, hogy a csecsemő enni akar, jóhiszeműen a másik mellből eteti, a baba azonban így túltelítődik laktózzal, aminek egy része nem ürül maradéktalanul a szervezetből, hanem erjedésnek indul a pocakban, ennek következtében hasfájós lesz a gyerek. Ha a csecsemő spriccelő kakit ürít, ami szép narancssárgáról visszaváltozik nyálkásra és zöldesre, a fenekét kicsípte, akkor arra kell gondolni, hogy mindegy mennyi időt töltött egy mellen, annál több kell – tanácsolta a szakember.

Pálfi-Tóth Zoé


Az első óra aranyat ér

Svéd kutatók körülbelül negyven évvel ezelőtt arra voltak kíváncsiak mi történik, ha a csecsemőt nem viszik el azonnal súlyt mérni és megtisztítani, hanem az édesanya mellkasán hagyják. A megfigyelés szerint a baba a takaró alatt megmozdul, s ösztönösen lapos kúszásba kezd, amit kis szünetekkel egyre gyakrabban végez, mígnem rámászik az emlőre, s magától szopik. Születés után ugyanis nagyon erős a szopási reflex a kicsiknél.

Éppen ezért, ha az újszülött rögtön mellre kerülhet, kisebb eséllyel lesz később probléma a szoptatás során. Ebben az úgynevezett aranyórában, vagyis a születést követő 1–2 órában, amikor az édesanya és a csöppség együtt van, olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek koncentráltabbá és éberebbé teszik mindkét felet, így segítve a kötődés kialakulását is.


A szoptatás gyakorlata

A szoptatás csapatmunka, ám a baba az aktívabb fél, az édesanyának mindössze annyi a dolga, hogy hozzáférhetővé tegye a gyerek számára a mellét. Fontos, hogy a csecsemő álla hozzáérjen az emlőhöz.

Éppen ezért a babának nem a fejét kell közelíteni, hanem a mellkasát, melyet úgy érhetünk el, ha az alkarra fektetjük. Ha jó a pozíció, a baba alá tud kanalazni nyelvével a mellnek és beszippantani úgy, hogy 3 centiméter mellbimbóudvar eltűnjön a szájában: így hatékonyan tudja kiüríteni. Ha nem jó a pozíció akkor csak a bimbót tudja harapdálni, ami olyan mintha csak csöpögőre állítanánk a vízcsapot. Nem hatékony a szopás, ennek következménye, hogy anyának kisebesedik a mellbimbója, túltelítődik a melle és sírós lesz a gyerek.


Rohasztó baktériumok

A szakember óvva intette a várandósokat attól, hogy az újszülött első tápláléka a tápszer legyen. – A mesterséges táplálékok zömmel tehéntejből készülnek, aminek az a biológiai feladata, hogy a borjút arra készítsék fel, hogy a rohasztó baktériumok segítségével megeméssze a füvet, tehát a csecsemőknél is ezeknek a baktériumoknak kedvez, így válhat hasfájóssá a csecsemő. Súlyosabb következménye is lehet annak, ha a baba első tápláléka a tehéntejből készült tápszer. A tehéntej fő fehérjéje ugyanis a béta laktoglobulin, ami ellen ha immunreakció indul el a csecsemő szervezetében, olyan ellenanyagok termelődnek, ami a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeivel keresztreakcióba lép, ezáltal inzulinhiány alakul ki – hangsúlyozta dr. Kovács Judit.








hirdetés