Miben változtak meg a vásárlási szokásaink?

A járványhelyzet valamennyire felülírta vásárlási szokásainkat. A karantén alatt inkább online áruházakból rendeltünk termékeket, és „elkerültük” azokat az üzleteket, ahol esetleg több ember tartózkodhat egyszerre. A Napló arra kérte Papszt Kriszta pénzügyi és vállalkozásindítási tanácsadót, hogy tájékoztassa lapunkat a következőkről: miben változtak leginkább a szokásaink, illetve a jövőben mibe érdemes befektetni?

„A járványhelyzet jelentősen megváltoztatta az emberek fogyasztói hozzáállását, viselkedését. Ennek egyik megnyilvánulási formája a kockázatkerülés. Arra törekednek, hogy a bizonytalanságot minimalizálják.”

– Megbízható márkákat és olyan termékeket keresnek, amelyek esetében alacsony a betegség kockázata. Továbbá a recesszió következtében kialakuló munkahelyi és megélhetési bizonytalanságok is komoly aggodalmat váltanak ki, így a költséghatékony vásárlásokra törekednek. A költséghatékony beszerzés nem feltétlenül a legolcsóbb termék beszerzését jelenti, hanem azt, hogy alaposabban megvizsgálják, értékelik a terméket. A legideálisabb ár-érték arányra törekednek, valamint igyekeznek csökkenteni a nem alapvető fontosságú kiadásokat – mutatott rá elöljáróban.

Tőzsdei lehetőségek

A szakértő elmondta, az elmúlt 20 évben a befektetők két nagyobb tőzsdei válságot követhettek nyomon, így sokak fejében még élénken él az a kép, hogy a válságok alatt lehet óriási pénzt keresni a részvényekkel. – Olyan lehetőséget látunk ezekben a helyzetekben, melyekre egy-egy befektető életében csak ritkán kerül sor. Mondhatnánk azt is, hogy évtizedenként vannak ilyen tőzsdei lehetőségek. Sokan a fentiek szerint gondolnak a tőzsdére, és nagy részük csalódni fog, veszteséggel száll majd ki a befektetéséből – fejtette ki.

Befektetési döntések

– A jelenlegi helyzet előzményeivel valószínűleg a legtöbb befektető tisztában van, azaz a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt a tőzsdék már mínuszban vannak a történelmi csúcshoz képest. Ez pedig azt jelenti sok befektető számára, hogy most akció van a tőzsdéken, olcsóbban vehetnek részvényeket. Azonban sokan ezek alapján rossz döntéseket fognak hozni, mert a befektetési döntéseik nagyrészt érzelmi alapokon nyugszanak ahelyett, hogy objektív szempontokat is figyelembe vennének.

„Az érzelmi alapú döntések, a mohóság, a félelem a kimaradásból, a jelen felülértékelése, az első információnál történő leragadás tipikusan azok a hibák, melyek miatt az emberi agy rosszul dönt pénzügyi fenyegetés alkalmával”

– fűzte hozzá.

A szakértő azt tanácsolja, hogy közepes kockázatú eszközökbe csak olyan pénzt fektessenek, amire nincs szükségük az elkövetkező 10 évben, míg magas kockázatú eszközökbe csak annyit, ami nem fáj, ha elveszítik. – Ha 5 éven belül ingatlant akarnak venni, ne tőzsdézzenek. Ha 20 év múlva ki akarják egészíteni a nyugdíjukat, akkor ne azzal a pénzzel fogadjanak a kriptovaluták árfolyamára. Ellenben, ha már annyi pénzük van, hogy kényelmesen ki tudják egészíteni a nyugdíjat, és az egyéb céljaikat is fedezik a kisebb kockázatú eszközeik, akkor nyugodtan vállalhatnak nagyobb kockázatot a maradék pénzzel a nagyobb hozam reményében – tette hozzá.

NE