A központi bankok és a kereskedelmiek küzdelme

Debrecen – A közelmúltban több központi bank is bevezette már az úgynevezett negatív betéti kamatokat.

Ha a befektető számára már nem kifizetődő a bankban tartania letéteit, könnyen dönthet más, alternatív módszer mellett, például maga őrizheti a pénzét. A központi bankok viszont továbbra is azzal számolnak, hogy az emberek megtakarításaikat otthagyják a „biztos kikötőkben“.

Bevett gyakorlat

A gazdasági helyzet romlása esetén bevett gyakorlatnak számít a központi bankok kamatcsökkentése. Amikor a megtakarítások felhalmozása kevésbé vonzó, a hitelfelvételek elérhetőbbé válnak. A vállalkozások és aháztartások fogyasztása általában megnő, ami segít a hanyatló gazdaság helyreállításában. Sok ország már régóta a defláció határán áll. Ha a defláció még jobban elmélyül és a reálkamatok tovább nőnek, akkor a gazdasági fellendülés megakadhat. Ezért több központi bank, beleértve az EKB-t, a dán, a svájci, a magyar, a svéd és a japán bankokat is, új vizekre evezett és bevezette a negatív betéti kamatokat. A negatív betéti kamatokkal a legtöbb közgazdász és befektetési szakember nem ért egyet, mivel veszélyes eszköznek számít.

Jól lenyomták

A laza monetáris feltételek szerte a világban lenyomták az állami kötvények értékét. A bankok, és sok esetben a befektetési alapok is nagy kihívásokkal néznek szembe a pénzügyi piacokon. A kevésbé rizikós alapoknál, amelyeknél megfelelő hasznot lehetne termelni, már rendkívül nehéz befektetési lehetőséget találni. A bankok feltehetően nem fognak lemondani a magasabb infláció eléréséről, így a befektetőknek két lehetőségük marad: vagy a kockázatosabb alapok felé veszik az irányt, vagy felkészülnek a monetáris politika fokozatos normalizálására.

HBN

Címkék: ,







hirdetés