A követelések új alanyai az új Ptk. szerint

Akt.:
A követelések új alanyai az új Ptk. szerint
A 2013-as esztendő új színt és bővítéseket hozott a Ptk.-ban, méghozzá annyira, hogy megszületett a 2013. évi V. törvény, ami a köztudatban már csak az új Ptk.-ként maradt meg. Ez nagyban igaz a követelésekre, mivel az alanyváltozás szabályainál számos érdekesség fedezhető fel.

Első körben térjünk ki az engedményezésre, ahol a következő változásokat eszközölték. Ez, mint tudjuk, egy, a jogosult oldalán történt változtatás, amely esetében az új szabályozás szerint jövőbeni követelés is engedményezhető, bár eléggé bekorlátozzák a jogszabály értelmében. Vagyis, csak akkor engedményezhető jövőbeni követelés, hogyha az a jogviszony már létrejött, amiből a követelés fakad, amikor az engedményezés történik. Tehát egy jövőbeni jogviszonyra nem alapulhat az engedményezés, ugyanúgy, ahogy egy lejártra sem.

Az engedményezett követelést pontosan kell meghatározni, méghozzá úgy, hogy a meghatározásban a kötelezett, a követelés jogcíme és összege, valamint esedékessége is megjelölésre kerül vagy egyéb módon azonosítható. Amennyiben egy követelés a jogosult személyéhez kötődne, az semmisnek minősül. Ezen felül pedig a harmadik személlyel szembeni követelés esetében nincs helye a kizáró kikötésnek, de a kikötés megszegéséért az engedményező tartozik felelősséggel.

A második, amit nagyban érint a változás, az a tartozásátvállalás. Ez egy háromoldalú megállapodás, hiszen ebben az esetben alanyváltozás történik. Ez azért fontos, mivel nem a követelés tulajdonjogát érvényesítik, hanem ebben az esetben a jogosult engedélyezi, hogy a kötelezett jogait és kötelességeit egy harmadik fél vegye át, vagyis ő lesz az új kötelezett. Lényeges pontja, hogy ha ez az átvállalás létrejött, akkor a jogosult csak az új kötelezettől követelhet, mivel az átadó kötelezett ezáltal kiszabadul a kötelemből. Fontos továbbá, hogy az átvállalót ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az átadót. Végül pedig tudni kell, hogy a tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek, kivéve akkor, ha a biztosítékot adó a tartozásátvállaláshoz hozzájárul. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, érdemes felkeresni egy ügyvédi irodát, ahol segítenek átlátni a jogszabályokat és elkerülni a buktatókat.

A harmadik a követelésekkel kapcsolatos változások közül a teljesítés- és tartozáselvállalás. Ebben az esetben egy harmadik személynek lehetősége van a tartozás átvállalására vagy a kötelezett irányába olyan lépéseket tenni, hogy az teljesíteni tudja a követeléseket, mire azok lejárnak. Ez csak a kötelezett és a teljesítéselvállaló között jön létre, a jogosultnak nincs beleszólása, illetve nem követelhet a teljesítéselvállalótól semmit. Mint mindenhol, természetesen itt is vannak kivételek. Amennyiben a kötelezett és a teljesítéselvállaló értesítik a jogosultat az átvállalás tényéről, akkor már egy egyetemleges kötelezettségről beszélünk és a jogosult tőle is követelhet.

Mivel igen könnyű elveszni a jog útvesztőiben, amennyiben kérdés merül fel, a Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Iroda örömmel segít eligazodni bármilyen kétség/kérdés esetén.

– PR cikk –

Címkék: ,