A kormányhivatal sem akarja, hogy trágyaszagba fulladjon a virágkarnevál

Akt.:
Továbbra is gondot okoz Nagymacson a trágyaszag
Továbbra is gondot okoz Nagymacson a trágyaszag - © Fotó: Matey István
Debrecen – A megyei kormányhivatal szerint jogszerűen, a szükséges engedélyek birtokában működik az a nagymacsi sertéstelep, mely bűzére hivatkozva több helybeli olvasónk kereste meg szerkesztőségünket tíz nappal ezelőtt.

Tapolcai Zoltán kabinetvezető hozzátette: hígtrágya kijuttatásáról szóló panasz a kormányhivatalhoz idén nem érkezett.

A Napló riportere múlt csütörtökön a helyszínen „szaglászott”. Nagymacsiakkal beszélgetve az derült ki, hogy a kellemetlenség leginkább a település egyik szélső – a sertéstelephez legközelebb eső ˜– utcáját érinti. Az ott lakók közül lapunknak többen elpanaszolták, hogy tavasztól őszig, elsősorban az est leszálltával gyakori az „ájer”, kertben főzni, teregetni, de még ablakot nyitni sem lehet. Egy nő tudni vélte, hogy az öntözőrendszeren keresztül juttatnak trágyalevet a környező földekre, illetve különösen a trágyatároló takarításakor van büdös. Mindez azért fontos, mert a tavalyi virágkarnevált megelőző napon Debrecen-szerte érezni lehetett valamiféle bűzt, s akkor ennek forrását többen a nagymacsi telepben jelölték meg (tegyük hozzá, szél is kellett ahhoz, hogy a kellemetlen szag megrontsa az ünnepi készülődést).

Jelezzék, ha gondjuk van!

Amikor a múlt héten a kormányhivatalnál megkapták a Napló kérdéseit, azonnal helyszíni ellenőrzést végeztek a sertéstelepnél, és arra jutottak, hogy onnan a közelmúltban nem juttattak ki hígtrágyát, a szag forrása pedig vélhetően egy, a közelben szabályszerűen végzett szerves trágyázásból ered.

A kormányhivatal arra kérte a Debrecen 25 kilométeres vonzáskörzetében működő állattartó telepek, szeszfőzdék üzemeltetőit, hogy lehetőség szerint korlátozzák, szüneteltessék kellemetlen szaghatással járó tevékenységüket az augusztus 20-i ünnep hetében – hangsúlyozta a Tapolcai Zoltán. – Amennyiben zavaró mértékű bűzt érzékelnek – tanácsolta –, úgy jelezzék azt a kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályánál; ha a bűz forrása egyértelműen nem gazdasági célú, hanem háztáji vagy hobbi állattartásból ered, úgy forduljanak az illetékes járási hivatalhoz.

Az élet velejárója

A kabinetvezető általánosságban elmondta: a bűz csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazását követelik meg, de ha még ez is kevésnek bizonyul, úgy további műszaki követelmények írhatók elő. Amennyiben a megelőzés műszakilag sem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható.

– Kellemetlen szagok trágyázáskor, főként a betakarítás után és a vetést megelőzően a legnagyobb gondosság mellett is tapasztalhatók, ráadásul az uralkodó szélirány is ronhat a helyzeten. Ez azonban a mezőgazdasági termelés és az állattartás velejárója, persze kellő körültekintéssel a kellemetlenségek nagyban mérsékelhetők – közölte a kabinetvezető.

HBN


Hivatali kötelezettségek

A mezőgazdasági tevékenységekhez, illetve az állati eredetű termékek feldolgozásához kapcsolódóan jellemzően három olyan, esetlegesen bűzzel járó tevékenység van, amely szűkebb lakókörnyezetet, de akár egy egész települést is érinthet:

  • állattartó telepek szagkibocsátása
  • hígtrágya termőföldre juttatása
  • állatfeldolgozó üzemek melléktermékei

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal feladatai a témában:

  • már a hatósági engedélyezési eljárások során olyan követelmények meghatározása, amelyekkel megelőzhetők a kellemetlen jelenségek; bejelentésre ellenőrzést tartani
  • eljárni az állattartó telepek működésének engedélyezése során (Élelmiszerlánc-Biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály)
  • a hígtrágya termőföldi felhasználásának engedélyezése (Élelmiszerlánc-Biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály)
  • az állattartó telepek működési engedélyében foglaltak betartásának ellenőrzése (járási élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztály)
  • nagy létszámú állattartó telepek engedélyezése esetén környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély beszerzése szükséges (Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Népegészségügyi Főosztály)
  • szaggal összefüggő bejelentések kivizsgálása (Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya)

Szankciók

Amennyiben az ügyfél az adott engedélytípusban meghatározott előírásokban foglaltakat nem tartja be, úgy az arra kötelezés vagy a tevékenység tiltása mellett bírsággal sújtható:

  • talajvédelmi bírság (100 ezer forint/hektár)
  • nitrát szennyezési bírság (50–500 ezer forint)
  • ismételt jogsértés esetén, engedély nélküli tevékenységért környezetvédelmi bírság (naponta 50 ezer forintig terjedhet)
  • élelmiszerlánc-felügyeleti bírság (15 ezer forinttól 9 millió forintig)

Bűzbe „fullad” a Virágkarnevál?
Debrecen – A nagymacsiak már-már beletörődtek abba, hogy a sertéstelep tönkreteszi az életüket.









hirdetés