A koraszülöttek nem betegek, csak éretlenek

A koraszülés legkomolyabb szövődményei a szemet, tüdőt, agyat és beleket érintik
A koraszülés legkomolyabb szövődményei a szemet, tüdőt, agyat és beleket érintik - © Illusztráció: AFP
Debrecen – A debreceni klinikán évente mintegy 160 különösen kis súlyú, 1500 gramm alatti babát segítenek világra.

– Hazánkban az újszülöttek 9 százaléka születik a vártnál korábban. Orvosi értelemben a 37. hét előtt világra jött gyermeket tekintjük koraszülöttnek. A 24. hét az élve születés határa, akkortól beszélünk szülésről, előtte pedig vetélésről – szögezi le Kovács Tamás, a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika koraszülött intenzív osztályának vezetője. Hangsúlyozza: a koraszülött gyermek általában nem beteg, a terhességi kornak megfelelően egészséges, csak éretlen, ezért az életfunkciók támogatására van szüksége, hogy a méhen kívül is fejlődni tudjon. Különösen veszélyeztetettek az 1500 gramm alatti kisbabák, akik több hetes kórházi kezelést igényelnek, általában a szülés eredetileg kiírt időpontjáig. A koraszülés legkomolyabb szövődményei a szemet, tüdőt, agyat és beleket érintik, ám ezek súlyos formái ritkán fordulnak elő.

Folyamatos fejlődés

Mint az a Debreceni Egyetem közleményében olvasható, míg ezelőtt húsz évvel egy ezer grammal született kisbaba életben tartása is kétséges volt, addig ma már a 800-1000 gramm súlyú újszülötteknél ez a kérdés fel sem merül, és 80 százalékuknál biztosítható a kifogástalan életminőség.

A neonatológus jelenleg a 400-500 grammos koraszülöttek életben tartását látja a legnagyobb kihívásnak, ám hozzáteszi, hogy erre is reális esély van, amit nem csak a szorosan vett szakmai fejlődés, hanem az elmúlt évtized egészségügyi technológiai fejlesztései tettek lehetővé – említette példaként a doktor. A folyamatosan és rohamléptekben fejlődő koraszülött-ellátás nem csak a túlélési mutatókra, hanem a babák életminőségére is jelentős hatással van. – A koraszülöttek ellátásában jelentős szemléletváltás is bekövetkezett az elmúlt időszakban. A hagyományos kezelés mellett egyre inkább a családközpontú ellátás került középpontba, mely a pszichés tényezőkre is kiemelt figyelmet fordít. Ennek jegyében az édesanyák a kórházi kezelés teljes időtartama alatt együtt lehetnek a koraszülött babával, és amint lehetséges, alkalmat teremtünk a bőr-bőr kontaktusra is. Nagy hangsúlyt fektetünk a születést követően azonnal megkezdett anyatejes táplálásra – akár extrém kis súlyú koraszülöttek esetében is –, és amint a gyermek erősödik, támogatjuk a szoptatást – részletezi Kovács Tamás.

A doktor arról is beszélt, hogy a szülés legtöbb esetben egy nagyon pozitív élmény az édesanyának, ám a koraszülés tényét gyakran nehezen dolgozzák fel az anyukák. Ilyenkor indokolatlan önvádat éreznek, szoronganak, ami pedig a gyermek lelki fejlődésére is negatívan hat. A koraszülött intenzív osztályon éppen ezért pszichológus, pszichiáter, gyógytornász bevonásával anyacsoportot is működtetnek.

HBN








hirdetés