A kitelepítettekre emlékeztek az esztári főtéren

Esztár – Annyi volt csupán a bűnük, hogy szorgalmasak voltak, és hittek az életben, a nemzetben.

A falu főterén álló szoborcsoportnál, az 1952-ben Esztárból a Hortobágyra kitelepítettek emlékére állított emlékműnél Törökné Csörsz Csilla intézményvezető ünnepi beszédében elmondta: az 1952-es hortobágyi kitelepítések, illetve a más helységekből történő idetelepítések olyan embertársainkat tettek földönfutóvá, egy életre megbélyegzetté, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy becsületesek és szorgosak voltak. Hittek az életben, a nemzetben és a közösségek hagyományokra épülő jövőjében. A községből elhurcolt embereknek kényszermunkát kellett végezniük, otthonaiktól távol, emberi mivoltukban megalázva – hangsúlyozta az igazgató.

A diákok műsora

Kolár Norbertné református lelkész szavai következtek a kitelepítettekről, itthon maradt családjaikról. Szécsi Attila történelemtanár irányításával az Irinyi Károly Általános Iskola 5. a osztályos tanulói és énekkara versekkel, felolvasásokkal emlékeztek.

Az emlékező műsor végén az intézmények és civil szervezetek helyezték el koszorúikat az emlékműnél. A megemlékezés méltóan fejeződött be. Papp Jenő jelenlegi esztári lakos, az egykori kitelepített, aki diktatúrát megszenvedte helyezte el koszorúját.

HBN–NKM