„A kislányom a játéknyusziját vinné magával az iskolába. Mit tegyek?”

Szögedi Dalma szerint segíthet, ha a szülők saját iskolai élményükről beszélnek gyermeküknek
Szögedi Dalma szerint segíthet, ha a szülők saját iskolai élményükről beszélnek gyermeküknek - © Fotó: Bujdos Tibor
Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Kiderült, az iskola- és óvodakezdés nem könnyű se a gyerekeknek, se a szülőknek. Szakértői telefon az iskolakezdésről.

A kisfiam most lett első osztályos. Az összes ismerős anyuka azt meséli, hogy az ő gyermeke nagyon várta már az iskolát, és nagy örömmel indult az évnyitóra. Az én fiam viszont azt mondta, szomorú, hogy iskolába kell mennie. Aggódnom kell emiatt? – kérdezte egy édesanya szakértőnktől, Szögedi Dalmától, aki az Avastetői Általános Iskola iskolapszichológusa, és hétfőn volt szerkesztőségünk vendége, hogy a szülők tanévkezdéssel kapcsolatos kérdéseire válaszoljon.

Az iskolakezdés mindenkinek stresszes, gyereknek, szülőnek egyaránt.” Szögedi Dalma

Jelezte: jó lenne tudni, hogy ez a kisfiú miért szomorú az iskola miatt, miért fél, miért szorong. A 6-7 éves gyerekekkel erről már nyugodtan lehet beszélgetni. A kicsiknek saját elképzeléseik lehetnek arról, milyen lesz iskolásnak lenni. Előfordulhat, hogy hallott valakitől valami rosszat, ami után beindult az ő kis fantáziája. Lehet, hogy a kisfiú nagyon szerette az óvónőt, és talán a veszteség miatt szomorú? A szülőnek nem kell aggódnia emiatt, inkább mesélje el saját gyermekkori élményeit az iskoláról, és világítsa meg az iskolai élet praktikus dolgait. Például hogy osztálytermekben fognak tanulni a gyerekek, de játszani is lehet majd, csengőszó jelzi, ha vége az órának vagy a szünetnek, és hogy az osztálytársakkal együtt fognak az ebédlőben ebédelni. Lehet, hogy valami apróság okozza a gyerek szorongását – magyarázta a szakember.

Rosszul sikerült

Egy másik édesanya arról számolt be, hogy kisfiának rosszul sikerült a logopédiai felmérése. Nem tudta a megadott formákat lemásolni, nem sikerült a „kakukktojás” feladat sem. Egyébként szépen rajzol, szépen színez, most kezdte az első osztályt. Az anya fél, hogy gyermeke rosszul teljesít majd az iskolában.

A szakember rámutatott: az iskolakezdés mindenkinek stresszes, gyereknek, szülőnek egyaránt. Az első 2-3 hónapban ez oldódik, és kiderül, van-e ok az aggódásra. A szülő mindenképpen kísérje figyelemmel a gyerek tanulását, magatartását, érzelmi viszonyulását az iskolához. Ne azt kérdezzük tőle délután, hogy mi volt az iskolában, mert arra valószínűleg azt a választ kapjuk majd, hogy semmi. Inkább konkrét kérdéseket tegyünk fel: mi volt a legérdekesebb a mai napban, miért voltál szomorú, minek örültél a legjobban? A pedagógussal folyamatosan tartsuk a kapcsolatot, és ha ő azt javasolja, hogy vigyük a gyermeket szakértői bizottság elé, akkor azt feltétlenül tegyük meg, mert inkább végezzenek egy felesleges vizsgálatot a szakemberek, mint hogy ne derüljön fény valamilyen problémára, tanácsolta az iskolapszichológus. Hozzátette: sokszor nem áll komoly gond a lemaradás hátterében. Előfordulhat, hogy más a gyerek térben való tájékozódása, vagy más az analitikus, szintetikus gondolkodása.

A játéknyuszi

Egy újabb édesanya arról számolt be, hogy kislánya most lett első osztályos, de ugyanúgy vinni akarja a játéknyusziját az iskolába, mint az óvodába. Az iskolába azonban már nem lehet játékokat bevinni, a kislány reggelente sír emiatt.

Fotó: Bujdos Tibor Fotó: Bujdos Tibor ©

A szakember rávilágított: nem ritka, hogy a gyerekek szeretnének magukkal vinni egy olyan tárgyat, ami az otthonra emlékezteti őket, és biztonságot nyújt nekik. Ebben az esetben jó megoldás lehet, ha megbeszéljük a kislánnyal, hogy elviheti a táskájában a nyuszit, de az iskolában nem veheti elő. Vagy hogy a nyuszi elkíséri őt az iskoláig, aztán elmegy anyával dolgozni, délután pedig együtt jönnek a kislányért. Az is jó megoldás lehet, ha készítünk egy fotót a játékállatról, és azt tesszük a gyerek táskájába. Hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy ha előveszi az iskolában a nyuszit, akkor az elveszhet vagy baja eshet. Ebben az esetben valószínűleg azt fogja választani a gyerek, hogy inkább menjen a nyuszi anyával dolgozni.

Ha nehezen barátkozik

A következő telefonáló szülő azért aggódott, mert egyetlen óvodás csoporttársa sem került egy osztályba a kisfiával, aki ráadásul nehezen barátkozik, nehezen oldódik.

A szakember azt mondta, nem ritka, hogy a gyerekek úgy kerülnek iskolába, hogy ott egyetlen ismerősük sincs. Tapasztalatai szerint azonban a pedagógusok ügyelnek arra, hogy ne maradjon senki magára. Az első napokban jellemzőek a barátkozós és ismerkedős játékok. A gyerekek ülnek valaki mellett, ami szintén jó lehetőség egymás megismerésére. A szülő is segíthet: összebarátkozik más szülőkkel, így a gyerekek is közelebb kerülnek egymáshoz. Hagyni kell, a gyerek hadd találja meg a saját barátait, de ha ez nem történik meg az első két hónapban sem, akkor érdemes erről beszélni a pedagógussal, hogy megnyugtató megoldás szülessen, tanácsolta a szakember.

Hegyi Erika


Jó, ha tudja!

Nemcsak az iskolakezdés jelenthet nehézséget egy gyermek életében, hanem az iskolaváltás is. Hogyan segíthetünk? Mire figyeljünk?

A környezetváltozáshoz való alkalmazkodás időbe telhet még akkor is, ha pozitív érzések övezik (nem kényszer hatására történt az iskolaváltás). Számíthatunk emiatt időszakos teljesítménycsökkenésre vagy -ingadozásra, és bármilyen pszichés tünet megjelenésére, melyre hajlamos a gyermekünk, vagy amelyre életkora alapján hajlamos lehet. Fontos, hogy ha ezek tartóssá válnak, vagy súlyosbodnak, akkor forduljunk segítségért egy gyermekpszichológushoz.


Vakáció utáni sírás – milyen hibákat kerüljünk el?

Az óvodakezdéssel kapcsolatban is érkeztek kérdések. Az egyik édesapa arról számolt be, hogy kislányát sikeresen beszoktatták az elmúlt tanévben az óvodába, de aztán a nyári szünetben otthon volt. Most, amikor újrakezdődött az óvoda, a kislány ugyanúgy sír, mint amikor először vitték oda.

– Kezdjük elölről a beszoktatást? – kérdezte a szülő.

Szögedi Dalma rávilágított: kétségtelen, egy kisgyerek életét, ritmusát egy-egy hét változás is megzavarhatja, nem még egy egész nyári szünet. A reggeli sírásnak több oka lehet: valamitől fél az oviban, fél, hogy ott felejtik, nem az megy érte, aki szokott, el kell válni a szülőktől, de az is lehet, hogy nem megfelelő a szülők kommunikációja a gyerek felé.

– Ilyenkor ne essünk bele abba a hibába, hogy a kicsinek azt ecsetelgetjük, milyen rossz nekünk, hogy ő sír, és nekünk is milyen fájdalmas az elszakadás. Inkább meséljünk neki arról, hogy reggel mindenki dolgozni megy, a kisgyereknek az ovi a dolgozója, a nagyobbaknak az iskola, a felnőtteknek pedig a munkahely. Mondjuk el neki, hogy mire megebédel vagy meguzsonnázik, már ott is leszünk érte. Jelezzük neki, most el kell mennünk, de integessen az ablakból. Délután pedig kérdezzük meg az óvodapedagógustól, meddig sírt. Ha pár perc múlva játszani megy a gyerekekkel, akkor nincs semmi baj, de ha egész nap lehangolt és nem vesz részt a közös tevékenységekben, érdemes megbeszélni a problémát a pedagógussal.