A jog is globalizálódik

Akt.:
A jog is globalizálódik
© Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Változásokról és ma is érvényes alapelvekről is szó volt a nyílt napon.

A debreceni jogi képzés gyakorlatiasságáról, a jogász szakma globalizálódásáról is hallhattak a középiskolások pénteken, a Debreceni Járásbíróságon tartott pályaorientációs napon. Öt intézmény (az Ady-, a Csokonai-, a Kossuth-gimnázium, valamint a Tóth Árpád és a Szent László Gimnázium) jogi pálya iránt érdeklődő diákjai vettek részt a rendezvényen, mely része a „Nyitott Bíróságok” programnak. Utóbbiról dr. Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke felidézte: 2012 decemberében vette kezdetét, azóta osztályfőnöki órákon, perszimulációs gyakorlatokon, nyári táborokban és számos más eseményen igyekeznek betekintést nyújtani az érdeklődő fiataloknak a joggal kapcsolatos munka világába. Ily módon az elmúlt hat évben Hajdú-Bihar megyében 500-nál több alkalmon mintegy 20 ezer diákhoz jutottak el.

Dr. Fézer Tamás, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese igyekezett eloszlatni azt a társadalomban élő tévképzetet, hogy a jogászképzés „telefonkönyv”-szerű bemagolásból áll; mint mondta, arra tanítanak, mit hol lehet megtalálni, mi mivel függ össze.

– A jogászképzésben a munkaerőpiac követelményeinek megfelelő felkészítés folyik, amit tanítunk, az a jog hatalmas mátrixában történő eligazodás művészete – jelentette ki dr. Fézer Tamás, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese pénteken a Debreceni Járásbíróságon, a középiskolásoknak tartott pályaorientációs napon. – A cél, hogy a végzett szakember tudja, mit hol talál, mi mivel függ össze, az ügyfeleit kiszolgálva a megfelelő megoldást nyújtsa. A jogászképzés ma már közel sem olyan, mint 30-40 évvel ezelőtt, már csak azért sem, mert sokkal komplexebbek a viszonyok. Fejlődött a technika is és jóval gyakorlatorientáltabb a szemlélet, ugyanakkor ez a felsőoktatás egyik legintenzívebb területe – részletezte a dékánhelyettes.

Úgy véli, a XXI. században az élet minden részét érinti a jog, és bár a debreceni kar hallgatóinak többsége végzés után a klasszikus területeket választja, egyre nő azok száma, akik a privát szférában, cégeknél, eu-s intézményeknél helyezkednek le. Arról is beszélt, hogy napjainkban a jog is „globalizálódik”, többek közt olyan problémáknak köszönhetően, mint amiket a környezetvédelem, az e-kereskedelem, vagy a szabadalmi kérdések vetnek fel.

Dr. Oroszné dr. Szabó Erika az ügyészség munkáját mutatta be a diákoknak. Hangsúlyozta, hogy egy hierarchikus szervezetről van szó, melybe bekerülni igen magas fokú szakmai ismereteket kíván. A legtöbb ember az ügyészséget a klasszikus büntetőjogi oldaláról ismeri, de van egy közjogi, közigazgatási működése, és a polgári jog terén is lát el feladatokat.

Aki erős, kiáll magáért, aki erősebb, kiáll másokért”

– mondta dr. Győrfi Attila, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke, mintegy munkájuk mottójaként. Beszélt arról, hogyan lehet ma valaki ügyvéd, s a szakmát kötő titoktartásról is. – A legszigorúbb a gyónási titok, mert itt a titkot megvallók személye sem tárható fel. Az orvosoknak bizonyos esetekben, például ha lőtt sebet látnak el, kötelességük azt jelenteni, az ügyvédek pedig valahol a kettő között vannak – avatta be a diákokat, hozzátéve, hogy extrém esetekben, például ha állam elleni vagy terrorcselekmény előkészülete jut tudomásukra, azt az ügyvédeknek is jelezniük kell.

– A bírókat a társadalom felruházta bizonyos hatáskörrel és védelemben részesíti azért, hogy az eléjük kerülő konfliktusokra megoldást találjanak, mégpedig a törvény erejénél fogva és a saját lelkiismeretük által vezérelve – jelentette ki dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke. Elmondta, hogy a bírókra nagyon komoly felelősség hárul, és nem utasíthatók arra, hogy milyen döntést hozzanak. Bírónak lenni „hosszú távú projekt”, komoly szakmai teljesítménnyel, legalább a 30. évesen lehet azzá válni, s folyamatos tanulást kíván. – A tárgyalóteremben gyakran szakértőket; orvosokat, mérnököket, vegyészeket hallgatunk meg, s tudni kell tőlük kérdezni, a válaszaikat pedig valahogyan kontrollálni. Ők véleményt mondanak, de a laikus bíró dönt, akinek ehhez rugalmasságra, nyitott, szabad gondolkodásra van szüksége. Teljes lényével kell bíráskodnia! – hangsúlyozta Balla Lajos.

jog2Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke | Fotó: Molnár Péter

A diákok rákérdeztek arra, lesz-e szükség rájuk tíz év múlva, hiszen trend, hogy az emberek mindinkább online próbálnak kérdéseikre választ kapni, problémáikat intézni. Balla Lajos válaszában hangsúlyozta: a jog mindig is szóbeli pálya volt. Bár a technika segítheti a munkát, a közvetlenség elve továbbra is töretlenül jelen van. Például a bírónak mindenképpen meg kell hallgatnia egy ügy érintettjeit, az ügyvédnek joga van ellenőrizetlen körülmények között beszélnie ügyfelével. – A jogban nem működik, hogy betápláljuk az adatokat és kijön a megoldás, a bírói mérlegelést nem lehet kiváltani – tette hozzá Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke.

SzT