A magyar gazdákon ki segít?

Hajdú-Bihar - Van, akit az alma révén, másokat a tej, vagy a hús kapcsán sújt az orosz embargó.Az Európai Unió az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek rendkívüli és ideiglenes támogatási alapot nyitott szeptember elsején, mire azonban a magyar gazdák benyújthatták volna az igényüket, a 125 millió eurós keretből már egyetlen cent se maradt.

Minden szinten…

„Az orosz embargó egyrészt közvetlenül érinti az eddig orosz piacra exportált hazai termékeket, másrészt közvetetten rontja a hazai és az uniós piacra termelt áruk eladhatóságát” – válaszolta érdeklődésünkre Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója, akinek a cégét több szempontból is sújtja a gazdasági kényszerintézkedés. Utalt arra, hogy miközben a nyerstej kínálati többlete miatt a magyar és az uniós piacok is telítődtek, a tejfeldolgozás jelentősen csökkent, az EU-ból az orosz piacra szánt, de beragadt német, olasz, francia vagy holland tejtermékek máris megjelentek a hazai kereskedelmi láncoknál, persze nyomott árakon.

– Az almaexport megállt, a felvásárlási ár az önköltséget sem éri el. Az idei rekordtermés betárolására nincs elegendő raktárkapacitás, a közel-keleti értékesítési csatornák útvonala pedig pedig még nem kidolgozott, az almadömping levezetésére egyelőre alkalmatlan – sorolta a problémáikat a vezérigazgató, aki attól sem boldog, hogy a baromfinál korábban tapasztalt egyenletes áremelkedés megállt, a sertés ára ugyancsak csökken, miként a vetőmagtermelés volumene is visszaesett az orosz és ukrán válság miatt. Bódi László úgy látja, hogy a feldolgozók mindezen folyamatok lélektani hatását próbálják a maguk javára fordítani, és az orosz embargóra, valamint a túlkínálatra hivatkozva a beszállítóiknál számottevő árcsökkentést elérni.

Csirkéből önellátók

Bárány László, a Master-Good cégcsoport vezérigazgatója azzal kezdte a válaszát, hogy a csirkeágazatot gyakorlatilag érintetlenül hagyta az orosz embargó, tekintve, hogy Oroszország csirkéből már-már önellátó.

– Mivel a tilalom a keltetős tojást nem érintette (vettek is belőle az oroszok vagy 80-100 millió darabot), a gabonatermésük pedig idén egészen remek lett, nincs semmi akadálya, hogy maguk tenyésztette csirkét fogyasszanak. Számunkra ennél sokkal kellemetlenebb volt az, amikor néhány hónapja az orosz állategészségügyi hatóság mondvacsinált indokokkal kitiltotta bizonyos termékeinket az ottani piacról. Bár utólag már ezt se bánom, hiszen jóval jobb áron tudtuk elhelyezni a nekik szánt árut másutt – mondta a cégvezető.

A víziszárnyas-ágazatban piacvezető Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója már gondterheltebb, amikor az orosz embargó kerül szóba. Szabó Miklós szavai szerint nem elég, hogy egy ilyen, a világpolitika generálta gazdasági kényszerintézkedés megakasztotta a milliárdos orosz exportjukat, az orosz embargó az egész európai uniós piacon egyfajta „árcunamit” indított meg, leverve az addigi értékesítési árakat.

HBN-PA

A HAJDU nyert is vele

A HAJDU cégcsoport éves szinten 250-300 millió forintos orosz exportot bonyolít, és bár a társaság vezetői aggodalommal figyelik a szomszédunkban folyó eseményeket, annak örülnek, hogy az általuk gyártott termékekre nem vonatkozik az embargó.– Az orosz egy gyorsan növekvő piac, ahová főleg indirekt forróvíztárolókat és hagyományos forróvíztárolókat szállítunk. A HAJDU számára egy olyan hozadéka is van az orosz-ukrán konfliktusnak, hogy (nyilván a gázvita miatt) Ukrajnában megélénkült a villanybojlerek iránti kereslet – mondta el Novotni István vezérigazgató.