A hegek beforrhatnak, de a lelki fájdalom örökre bevésődhet

A virtuális térben történő zaklatás főleg a kamaszokat érinti
A virtuális térben történő zaklatás főleg a kamaszokat érinti - © Illusztráció: AFP
Debrecen – A gyermekkori traumatizáció a későbbiekben súlyos, maradandó problémákhoz vezethet.

A gyermekbántalmazás társadalmi probléma, ha jeleit tapasztaljuk az erőszaknak, akkor mindannyiunk felelőssége, hogy jelezzük a hatóság felé. Bár a médiában is mind többet megjelenik, még mindig nehezen megközelíthető terület.

Az atrocitás több formája ismert, egyaránt találkozhatunk fizikai, érzelmi-pszichológia és testi bántalmazással. Az elhanyagolás is egyfajta veszélyeztetés; a gyermek érzelmi és fizikai igényeinek elhanyagolása mellett oktatási, nevelési elhanyagolásról is beszélhetünk, ami szintén akadályozza a kiskorú egészséges fejlődését. – A családon belüli gyermekkori bántalmazás következményei súlyosak, intenzívek, tartósak és komplexek lehetnek. Egy fejlődésben lévő személyiséget érintenek és a gyermeknek nem áll rendelkezésére egy biztonságot adó, negatív érzelmeit csillapító, neki pozitív mintát nyújtó személy – mondta el érdeklődésünkre Jenei-Márku Hajnalka klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus.

Az idő sem segít

A testi, lelki és szexuális erőszaknak hosszú távú következményei is lehetnek, melyek sok idő után sem múlnak el. A hegek beforrhatnak, a nyomok eltűnhetnek, de az emlék és a lelki fájdalom örökre bevésődhet. – A bántalmazás az egész személyiségfejlődést deformálhatja: rányomhatja a bélyegét a gyermek önképére, szociális kapcsolati mintáira, érzelmi, viselkedésbeli szabályozására és a világlátására is. Emellett sérülhet a félelmekkel való megküzdés, az élmények feldolgozásának képessége is.

Az érzelmi bántalmazás, bár gyakran a legkevésbé szembetűnő vagy nyilvánvaló bántalmazási forma, mégis ez károsítja legközvetlenebbül a mentalizációs képességet, azt, ahogyan másoknak képesek vagyunk érzelmeket, gondolatokat tulajdonítani és ez alapján a viselkedésüket megjósolni”

– mondta a szakpszichológus.

Beilleszkedési problémák

A gyermekbántalmazás felismerésében, megértésében lényeges szempont, hogy figyelembe vegyük az életkori sajátosságokat és a gyermek személyiségét is. Fontos jelzés lehet, hogy valami nincs rendben a gyermek életében, ha a tőle megszokottól eltérően viselkedik: például a korábban magabiztos, vidám gyermek visszahúzódóvá, túlérzékennyé válik vagy pedig eddig nem jelentkező magatartási, beilleszkedési problémákról számol be a pedagógus.

d22Illusztráció: Pixabay

– A családon belüli fizikai bántalmazás során a gyakori testi sérülések mellett fontos jelzés lehet a szülő és gyermek ellentmondásos viselkedése: például nem egyformán számolnak be a sérülés keletkezésének körülményeiről. Figyelmeztető jel lehet, ha a szülő megkésve, jóval a sérülések keletkezése után viszi csak el a gyermekét orvoshoz. Érzelmi-pszichológiai bántalmazásra utalhat az alacsony önértékelés, önbizalomhiány, de a túlzott gátoltság, érdektelenség is. Emellett bántalmazásra, elhanyagolásra hívhatja fel a figyelmet a gyermeknél jelentkező alvászavar, evészavar, pszichoszomatikus tünetek, éjszakai ágybavizelés (5 évesnél idősebb gyereknél), koncentrálási nehézségek. Kapcsolatépítési képtelenség, önbántalmazás, öngyilkossággal kapcsolatos kijelentések és tettek is utalhatnak arra, hogy a gyermeket valamilyen atrocitás érte. Kortárs közösségben megjelenő bántalmazás, bullying gyanúja merülhet fel azokban az esetekben, ha a korábban közösségbe szívesen járó és vágyó gyermek reggel inkább maradna otthon, pszichoszomatikus tüneteket produkál (például fáj a hasa vagy feje, hányingere van), csak hogy ne kelljen óvodába, iskolába mennie – sorolta a gyermekpszichológus.

Kölcsönös bizalom

Nagyon fontos egy olyan kötődési személy a gyermek környezetében, akiben teljesen megbízhat, akinek mindent elmondhat, következmények nélkül. – A gyermeknek meghatározóak az elsődleges kötődései (édesanyával, édesapával), amelyek során azt élheti meg, hogy ő szerethető, és a negatív élményeit, viselkedését csillapítani lehet egy rá oda figyelő személy által.

Ez a kölcsönös bizalom segíthet neki abban, hogy később a kortárs csoportban jelentkező negatív élményekről beszámoljon, segítséget kérjen azok megoldásában akár a szülőtől, akár a pedagógustól”

– mondta Jenei-Márku Hajnalka.

Életmentő első lépés

Mindenki felelősséggel tartozik szeretteiért, sőt, embertársaiért is, ezért nyitott szemmel kell járni, nem szabad engedni az erőszaktevőknek, a megelőzés a legfontosabb! – Gyakori, hogy a szülők már csak akkor kérnek segítséget pszichológustól, amikor a gyermek tünetei az otthoni közegen túl is megjelennek, vagy már nagy mértékben zavarják a napi életvitelt. Másrészt az is előfordul, hogy a gyermek környezetében lévő pedagógusok jelzése után kérnek csak további segítséget. Sajnos, sok esetben nagyon nehezen lepleződik le, hogy a családban komoly probléma van. A statisztikák szerint 100 bántalmazási esetből mindössze 10 derül ki, és csupán egy miatt indul büntetőeljárás – tette hozzá a szakpszichológus.

Nagy Emese


Bántalmazás már a közösségi térben is

A cyberbullying (internetes zaklatás, megfélemlítés) jelensége már Magyarországon is megfigyelhető, bár a kutatások alapján még hazánkban nem annyira elterjedt, mint a nyugat-európai országokban. A felmérések szerint gyakran ez a jelenség olyan gyermekeket érint, akiket személyesen is zaklatnak a társai vagy hátrányos helyzetűek, veszélyeztetettek.

A közösségi média, a mobilalkalmazások egy új teret adnak egymás gúnyolására, szekálására, ráadásul azonnal, egy-két kattintással elérhetőek, továbbküldhetőek a becsmérlő szavak, fenyegetések.”

Emiatt fontos a megelőzés, a gyermekek tájékoztatása az esetleges veszélyekről, és a segítségnyújtás, ha a zaklatás már bekövetkezett. A kiskamasz korosztály lehet legjobban kitéve ezeknek a bántalmazásoknak: ők gyakran használják az online felületeket, közösségi oldalakat, akár kapcsolattartásra, böngészésre, de még sok esetben nincsenek felvértezve ezen támadások ellen. A szülő feladata, hogy ugyanúgy megtanítsa a gyermeknek a közösségi média szabályait, mint az offline szociális kapcsolatokét: például idegenekkel online térben se folytasson kommunikációt a gyerek, ne jelölgessen be mindenkit, ne osszon meg felelőtlenül magáról információkat. A szűrőprogramok használata szintén segíthet a nem megfelelő, gyermekeknek nem való oldalak, tartalmak távol tartásában – hívta fel a figyelmet Jenei-Márku Hajnalka.