A hatóság bont(at)ja a házat Debrecenben

A hatóság bont(at)ja a házat Debrecenben

Egy hete számoltunk be arról, hogy a debreceni önkormányzat elrendelte annak a Kórház utcai családi háznak a hatósági bontását, amit tizenhárom évvel ezelőtt engedély nélkül épített a tulajdonosa.

Egy hét haladékot adott

A múlt hét hétfőn a jegyző egy hét haladékot adott a gazdának arra, hogy e hét elejére olyan mértékig elbontassa a házát, hogy az már visszafordíthatatlan folyamat legyen. Most hétfőn az önkormányzati szakemberek úgy ítélték meg, hogy a bontási munkálatok nem a jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően haladnak, ezért elrendelte a kétszintes családi ház hatósági bontását. Keddi ottjártunkkor éppen indulóban volt a ház elöl az a kamion, ami a család bútorait elszállította.

Zsíros Sándor tulajdonos a járdáról irányította a rakodási munkálatokat, a telekre ugyanis már nem mehetett be. Az önkormányzat illetékesétől megtudtuk, hogy a hatóság által megbízott cégnek hatvan napja van az épület elbontására. Hozzátette, hogy az építőanyagot egy Vágóhíd utcai telephelyre szállítják, ahol azt a ház tulajdonosa meghatározott időn belül átveheti.

Előzmény:

„Lebontják a házamat! Miért?”


 

 A „Lebontják a házamat! Miért? – nem érti” címû cikkre 

A „Lebontják a házamat! Miért? – nem érti” címû cikkre (Napló, október 12.), mint a szomszédos ingatlan tulajdonosának jogi képviselõje az alábbi észrevételt teszem.

A cikkbeli ingatlan 25 százalékos beépítettsége teljesült az engedélyes terv szerinti háromlakásos sorház jellegû épület megépítésével, melybe az eredeti építtetõk 1997. májusáig mindannyian beköltöztek. Két süllyesztett garázshely maradt, melyre az építkezést a most bontásra kerülõ ház tulajdonosa kezdte meg 1997. júniusában. (Tehát valótlan állítás, hogy félkész épületet vásárolt meg!) Amikor az építmény födéme készült, ügyfeleimnek gyanús lett, hogy miért kell egy garázsnak olyan erõs tetõszerkezetet építeni. Ekkor vallotta be az új szomszéd, hogy oda családi házat kíván építeni, és a telekrész teljes nyugati, beépítetlen részét magának elkerítette azzal a területtel együtt, mely hivatalosan ügyfeleim tulajdonát képezi. Az illetékes hatóságon történt bejelentés után a mûszaki osztály az építkezõt felszólította, hogy az építkezést állítsa le, bontsa vissza az épületet. A mûszaki iroda a határozatában rögzítette, hogy az építkezés éppen a pince födémezésénél tart, azaz a fenti cikkben szereplõ panaszos idõben kapott felszólítást.

Ennek ellenére a ház felépült. Pereskedés, a hatóságokkal és a bírósággal történõ packázás jellemezte a következõ éveket. Végül a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a fennmaradási engedély iránti kérelmet jogerõsen elutasította, és 2001. január 18-i határozatában az épület bontásáról rendelkezett. A végrehajtás kikényszerítése az elsõfokú hatóság – mûszaki osztály – hatásköre, melynek eljárását mai napig az erélytelenség jellemezte: 2010-ig mindössze 15 alkalommal szabott ki bírságot a jogtalanul építkezõre, de a bírságok behajtását soha nem kezdeményezte, miután a megbüntetett személy azokat nem fizette be.

E személy 2009 szeptemberében újra építkezett, megduplázta az addig beépített területet. A hatóság felszólítását ismét semmibe vette, ami vélhetõen már meghaladta a mûszaki iroda tûrõképességét. Ezt követõen elkezdõdött a hatósági bontás elrendelésének elõkészítése.

Dr. Porcsalmy Ügyvédi Iroda, Debrecen