A halál torkából mentik a galgókat

Anett párjával, Gonda Zoltánnal és a két mentett agárral
Anett párjával, Gonda Zoltánnal és a két mentett agárral - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Magyarországi szervezet is segít a bajba jutott spanyol agarakon.

Spanyolországban tömegesen szaporítják a galgókat (spanyol agár), mozgó járművek után kötik őket, a kevésbé ügyeseket magukra hagyják, míg a leggyorsabbakat vadászatra használják. Amikor már nincs többé szükség rájuk, válogatott kínzásoknak teszik ki őket, míg el nem pusztulnak – és mindez legálisan történik. A mediterrán országban ugyanis évszázados hagyománya van a galgóval történő vadászatnak. Úgy tartják, ha a kutya nem felel meg az elvárásoknak, szégyent hoz a vadászra, amiért kínhalállal kell fizetnie. Évente 50-100 ezer spanyol agár kerül így az utcákra a vadászidény végeztével (február 1.), sokukat felakasztva vagy kútba dobva találják meg.

Eszközként használják

A galgók megmentésére nemzetközi összefogás jött létre, melyhez magyar állatvédők is csatlakoztak. A Pest megyei székhelyű Hungarian Galgo Rescue Team civil szerveződés debreceni önkéntesével, Darmstädter Anett-tel beszélgettünk.

– A spanyol vadász kezében a galgó a fegyver, aminek feladata, hogy megfogja a nyulat. Éppen ezért a vadászoknak csak a teljesítmény számít, ennek érdekében pedig keményen edzik a kutyákat, illetve szigorú szelekció előzi meg a vadászatot. A kiképzés úgy zajlik, hogy autók vagy motorbiciklik után kötik a kutyákat, és futtatják őket. Ez azért is veszélyes, mert egyszerre öt-hat ebet is odakötnek. Amelyik elesik, vagy nem bírja, fogják, és otthagyják az út szélén. Nagyon sok baleset történik úgy, hogy egymásban esnek el a kutyák, nagyon sok köztük a lábsérült – avatott be az önkéntes, hangsúlyozva, hiába a felháborodás, a spanyol vadászoknál a cél szentesíti az eszközt. Ez pedig nem más, mint hogy a lehető legrövidebb idő alatt a galgók a legjobb kondira tegyenek szert.

Fotó: Molnár Péter

Úgy tartják, az az állat, amelyik a kiképzést sem bírja, amúgy sem lett volna jó a vadászatra. A spanyolok szerint a nagyjából egyéves korú galgó van a teljesítménye csúcsán, amit egy-két szezonon keresztül tud tartani, majd feleslegessé válik. Ez azért is butaság, mert az agarak fejlődési szakasza tovább tart, mint az átlagos kutyáké. Egyéves kor alatt mi nem is javasoljuk az ehhez hasonló intenzív, megerőltető mozgást, mivel valójában egy agár 2-3 éves korára éri el a csúcsteljesítményét. Ehhez képest Spanyolországban a 2-3 éves fiatal példányok már az utcára kerülnek, vagy sok esetben ki is végzik őket.

Kegyetlen bánásmód

– Ahogyan a vadászat is az évszázados tradíciókra épül, úgy a kutyák elpusztítása is. A leggyakrabban felakasztják az állatokat, ám ennek is van egy még morbidabb verziója, az úgynevezett zongorázás. Ilyenkor úgy akasztják fel a kutyát, hogy a két hátsó lába éppen leér a földre, és azon egyensúlyozik, amíg bírja, s amikor elfárad, végül saját magát fojtja meg. Ezek a kutyák mindig borzasztó szenvedések közepette halnak meg. Az is előfordul, hogy kutakba vagy szakadékokba dobják őket – sorolta a szörnyűségeket Anett, kitérve arra, hogy a Magyarországra mentett galgók között is akad olyan – szerencsére már gazdis –, melynek feltehetően savval öntötték le a fejét.

Anett elmondta, az elpusztult állatok számát lehetetlen megbecsülni, ha volt például regisztrálva a kutya, akkor is rendszerint kivágják belőle a mikrocsipet. – Ez egy folyamatosan változó szám, nem lehet pontos adatot mondani. Szerencsére már változik a vadászok hozzáállása, és egyre több segítő szervezet és menhely jön létre Spanyolországban. Vannak, akik itt adják le a felesleges állatokat a vadászszezon végén. Nyilván a menhely sem a legjobb megoldás, de legalább esélyt jelent az életre.

Új élet reménye

– Szerencsére egyre nagyobb a nemzetközi összefogás a galgómentéssel kapcsolatban, többek között Kanadában, Angliában, Belgiumban, Svájcban és 2016 óta hazánkban is alakultak önkéntescsoportok. Első alkalommal öt kutyát hoztunk haza, Avatar az egyik – mutat rá a póráz végén lévő izgága, ám szelíd agárra.

Avatar szerencséjére nem felelt meg a vadászoknak | Fotó: Molnár Péter

Megtudtuk, Avatar már a szelekciós folyamatban „kiesett a rostán”, szerencséjére, így kevesebb kegyetlenséget kellett átélnie. A nyúlánk eb azonban nem az egyedüli mentett állat Anettéknél; a másik – vadásztól mentett – galgó, sajnos, még nem tudta maga mögött hagyni az idegen emberektől való félelmét, így a beszélgetésre nem kísérte el őket. Kiderült, Anették nemcsak a két galgó, hanem egy vizsla és egy labrador boldog gazdijai, illetve ideiglenes otthont nyújtanak a februárban mentett JJ-nak (spanyolul kiejtve: hota hota) is. A drótszőrű galgóról pontosan nem tudni, hogyan került be a spanyol menhelyre, vannak arra utaló jelek, hogy ő is vadászkutya lehetett. Nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott, kedves, jó természetű eb, szerető gazdijára vár.

JJ gazdát keres | Fotó: Molnár Péter

Megtudtuk, habár a galgóknak nagy a mozgásigényük, nagyon jól elvannak a lakásban is, igazi „kanapékutyákká” tudnak válni. Gyorsan tanulnak, érzékeny lelkűek, bújósak, és mindig keresik a gazdi közelségét.

VK


Eddig negyvennél több

A Hungarian Galgo Rescue Team spanyolországi menhelyekkel együttműködve hoz Magyarországra mentett állatokat. Eddig több mint negyven, legutóbb februárban kilenc agár menekült meg általuk. Az ebeket nem egyszerű Magyarországra utaztatni, ugyanis szigorú állategészségügyi előírások betartása mellett kivitelezhető a nemzetközi szállítás, ezen túl pedig számos költséggel kell kalkulálni. Hazánkban a galgók ellátását és gazdára találását az Agár Fajtamentés szervezete segíti. Az örökbefogadás hosszabb folyamat, ahol mindig a személyes találkozók döntenek, melyek alkalmával a legtöbb esetben a kutya választ magának gazdit.