A gazdák nem hiába demonstráltak

A gazdák nem hiába demonstráltak
© Fotó: Matey István
Hajdú-Bihar – Balmazújvárosban és Hajdúhadházon kivezették, másutt viszont bevezették a „földadót”.

Úgy tűnik, egy éve nemhiába vonultak utcára a balmazújvárosi és a hajdúhadházi gazdák az általuk csak földadónak titulált települési adó ellen tiltakozva, hiszen azóta már egyik említett településen sem létezik ez az adónem. Bevezették viszont a termőföldre vonatkoztatott települési adót Mikepércsen és Monostorpályiban. Egyeken is tervezték, de végül eltekintettek tőle.

Gondolkodnak rajta

Balmazújvárosban érdekes helyzet alakult ki a Kúria tavalyi döntése nyomán. A taláros testület ugyanis egyfelől arról határozott, hogy az önkormányzat településiadó-rendeletét abban a formában hatályon kívül helyezi, másfelől viszont kimondta, hogy a város a települési adót (ami valójában földadóként funkcionált) jogosan szedte be a földtulajdonosoktól.

Nálunk most nincs hatályos településiadó-rendelet. (Veres Margit)

– Jelenleg a városnak nincs hatályos településiadó-rendelete, és mivel annak tárgya bármi lehet, most végiggondoljuk, hogy mire lehetne kivetni települési adót. Ebből az adónemből tavaly mintegy 50 millió forint bevétel származott, és további 6 millió forint behajtásra vár. Ezt a pénzt a vállalásunknak megfelelően útépítésre fordítjuk – tájékoztatta a Naplót dr. Veres Margit polgármester.

Dodonai döntés

Hajdúnánáson dodonai döntés született, hiszen meg akartak felelni a törvényi előírásoknak, de a települési adóból származó bevételről sem szerettek volna lemondani. „Nálunk a földtulajdonosok települési adót, a földhasználók pedig mezőőri járulékot fizetnek. Az ezeken a címeken befolyó összeget az elmúlt harminc évben lepusztult külterületi infrastruktúra fejlesztésére fordítja a város” – mondta el Szólláth Tibor polgármester, emlékeztetve arra, hogy a Kúria döntése szerint a földhasználókra az önkormányzat a jövőben nem vetheti ki a földadót, amiből egyébként a múlt évben a településnek több tízmillió forint adóbevétele származott. A városvezető elmondása szerint az adó ellen nem háborogtak a gazdák, megértették, hogy a külterületi utakat rendbe kell tenni.

Van, aki földadót, és aki mezőőri járulékot fizet. (Szólláth Tibor)

Nem volt ilyen békés az adónem fogadtatása Hajdúhadházon, ahol tavaly ilyenkor a 4-es főúton félpályás útlezárással titakoztak a gazdák a földadó bevezetése ellen. A hajdúhadházi képviselőtestület (állítólag nem a Kúria döntése miatt, sokkal inkább a silány évet zárt mezőgazdaságra tekintettel) végül hatályon kívül helyezte a települési adóról szóló rendeletét.

Helyi és idegen

Monostorpályiban a vezérlőelv az volt a települési adónál, hogy azt a termőföldet tulajdonló természetes személyre vetik ki, függetlenül attól, hogy a tulajdonos maga műveli a földjét, vagy nem. „Az idén januártól hatályos rendeletünknek van egy A és egy B pontja. Az A pontba tartozó, Monostorpályiban élő földtulajdonosoknak majd csak akkor kell a települési adót megfizetni, ha az önkormányzat arról külön rendelkezik, a B pontba tartozó összes többi földtulajdonos viszont köteles befizetni a hektáranként 10 ezer forintot évente” – tájékoztatott Szabó József polgármester, aki idén 10 és 20 millió forint közötti bevételt remél a települési adóból. Ő is hallott olyan megoldásokról, hogy a földhasználók a jövőben nem települési adót, hanem mezőőri járulékot fizetnek, maga azonban ezt nem támogatná. El is magyarázta, hogy miért. „Ha egy önkormányzat kiszélesíti a mezőőri járulék fizetésére kötelezett gazdák körét, ezzel azt a felelősséget is magára veszi, hogy gondoskodik a gazdák földjén lévő termények őrzéséről. Ez pedig több ezer hektár esetén elég kilátástalan vállalkozás” – mondta.

Nyolc hektár alatt

Tavaly Mikepércsen is voltak ugyan gazdatiltakozások a települési adó miatt, ettől azonban erről a bevételi lehetőségről az önkormányzat még nem mondott le. Tímár Zoltán polgármester azt hangsúlyozta, hogy ők egy sávos, progresszív települési adót vezettek be, melynek lényege, hogy nyolc hektárig a földtulajdonos egyáltalán nem fizet települési adót, és a fölött is sávokat határoztak meg. – Ha van az illetőnek tíz hektár földje, akkor nyolc hektár után nem adózik, a fennmaradó két hektár után pedig hatezer forint a települési adó. A sávos rendszer hektáronként és évente 6 és 10 ezer forint adóizetési kötelezettséget jelent az adóalanyok számára – mondta a polgármester.

– Petneházi Attila –


Végül mégis elvetették

Egyeken is megalkotta az önkormányzat a földadóról szóló rendelét még tavaly, de a bevezetését 2016-ra halasztotta a képviselőtestület. Miluczky Attila polgármester azzal indokolta a Naplónak a halasztást, hogy (éppen a Kúria már említett határozata miatt) az esetleges jogvitákat szerették volna elkerülni. „Látva a balmazújvárosi eset kapcsán történt fejleményeket, az egyeki testület úgy döntött, hogy mégsem veti ki a termőföldre a települési adót. A földadó mértéke egyébként hektáranként és évente ezer forint lett volna” – árulta el a települési vezető, hozzátéve, hogy ezen döntésük tükrében megfontolják a mezőőri járulék esetleges felemelésének a lehetőségét.








hirdetés