A gabona szerepe a táplálkozásban

A gabona szerepe a táplálkozásban
A gabona a perjefélék összefoglaló neve, amelyeket élelmezési célokra használnak. Már nagyon régóta szolgálja az ember táplálkozásának alapvető részét, a belőle készült liszt fontos alapanyaga számos ételnek.

Tájegységenként eltérő a gabona fajtája, van, ahol rizst, kukoricát, búzát termesztenek attól függően, melyiknek kedvez a talaj minősége. Így kialakultak nemzeti ételek a nemzeti gabonafélével. A búzát termesztik a legnagyobb arányban, mivel ennek a feldolgozása a leggyakoribb. A belőle készült kenyér már évezredek óta fontos élelmiszer. Később vallási célzattal fogyasztották, így a jelentősége megnőtt, a vallással együtt terjedt. Fontos alapélelmiszerré válása ekkor még nem hódított teret, az elkészítését házilag oldották meg, de sajnos nem mindenkinek adatott meg az ehhez szükséges háttér.

Már a kőkorszakban is gyűjtögették a magvakat, bogyókat a vadászat és halászat mellett. Ezt a gyűjtögető feladatot a nők látták el a gyerekekkel. A gabona így hamar haszonnövénnyé változott. A szénhidrát alapú kenyér, amelyet a lisztből sütöttek, tápláló, laktató, ám a kezdetleges verziója a kása volt. A kemence kialakulásához is a kenyérsütés adta meg a motivációt. A pékszakma iparrá nőtte ki magát, amihez hozzájárult az is, hogy a sörfőzdék élesztőjének használatát a kenyérsütésben is alkalmazták. A kenyérfogyasztás elterjedt a lakosság köreiben. A gépesítés a 19. század után elengedhetetlenné vált, így azonban a kenyér elvesztette szent tulajdonságait, tömegcikké vált. Ma is megtaláljuk a mindennapjainkban, noha mára már számtalan módon elkészíthető.

Békéscsabán a Gabonamúzeumban tekinthetünk meg régi hagyományokat őrző létesítményeket, például a Csabai vagy Gajdács tanyát, amely hagyományos berendezkedési formát mutat még ma is, amely a gabonatermesztő családokra leginkább jellemző életforma volt. A Csókási, vagy Kiss-féle szélmalom mutatja meg, hogyan őrölték meg a gabona magvakat a liszt elkészítéséért. A hatalmas szélmalmokat a szél energiájával működtették, és hatalmas malomkövek segítették a búza porrá zúzását. A Bőség című szobor egy emlékmű, amelyet azért állítattak fel, hogy soha se felejtsük el ezt a régi hagyományt, és hogy büszkén hirdesse a terület a leghíresebb mesterségét, amely errefelé honosodott meg. A múzeum nagy hangsúlyt fektet a gabonatörténelem részletes bemutatására, emellett számos kedvezménnyel szolgál a látogatóknak.

A mezőgazdasági termelésben az elgépiesedés egyértelműen szükségessé vált, hiszen a búza aratása a hatalmas területeken történik, amelyet szabad kézzel túl időigényes learatni. A gépesítés járult hozzá a leginkább ahhoz, hogy a mezőgazdaság fellendüljön. A kutatómunka és a fejlesztés mezőgazdasági szakembere a mezőgazdasági mérnök, mivel a termelési folyamatok vezénylőjeként számos hatékonysági megoldást keres a leggazdaságosabb termelés érdekében. Békéscsabán számos lehetőség nyílik a fogyasztóipari munkavállalásra, mezőgazdasági munkavállalásra, a bekescsabaallas.hu oldal segítségével pár kattintással elérhetővé válnak a város, illetve környék legfrissebb álláslehetőségei. A mezőgazdaságban való munka azonban jó fizikummal rendelkező szakembert kíván, illetve nem elhanyagolhatóak az éghajlati viszontagságok, amelyeket a munka során el kell tudni viselni. Mindemellett érdemes az iparban dolgozni, mert egy jó mérnök nagyban hozzájárulhat az egészségesebb előállítási technológiákhoz, amely a fogyasztó társadalomnak kedvez leginkább, az egészség ugyanis a fő ügyünk.

– PR cikk –








hirdetés