A forgalom mellett a haszon is elhúzhat – Élet az autópálya közelében

Akt.:
A forgalom mellett a haszon is elhúzhat – Élet az autópálya közelében
© Fotó: HBN
Hajdú-Bihar – Az autópálya közelsége sok tekintetben valóságos áldás, de azért árnyoldalai is vannak.

Miközben a Berettyóújfaluban, Derecskén, Mikepércsen vagy éppen Biharkeresztesen élők már alig várják, hogy úgymond a „kertek alatt” kanyarogjon az autópálya, a polgáriak vagy a görbeháziak arról is tudnának mesélni, hogy jó, jó, de azért ez se fenékig tejfel…

A mérleg két oldala

Bakó István, Derecske kormánypárti polgármestere azzal kezdte az okfejtését, hogy a mérlegnek mindig két oldala van: az egyikben ott dübörög az a néha elviselhetetlen mértékű járműtömeg, ami bizonyos napszakokban megterheli a város átmenő forgalmát, a másikban pedig az a néhány helyi kereskedő vagy szolgáltató, akiknek a forgalma a sztráda miatt esetleg visszaesik.

– Van olyan vállalkozás (a Bold Agro Kft.) amelyik már jó előre tudatosan készül az új helyzetre. Mivel az általuk a város határában üzemeltetett Rózsa Csárdát a 47-es számú főútról lehet elérni, úgy építik át az épületet, hogy az a klasszikus vendéglátás mellett a jövőben más üzleti rendezvényeknek, konferenciáknak is helyet tudjon adni.

Azt nyilván nem lehet mondani, hogy nem fog senki rosszul járni (a fagyizónál vagy az ABC-nél például nyilván kevesebben fognak majd megállni), de a településünk mindent összevetve többet nyer a sztráda közelségével, mint amennyit veszít.

Egyébként ha nem így lenne, akkor is kénytelenek lennénk elviselni az autópálya érkezését, hiszen állami nagyberuházásról van szó – mondta, hozzátéve, hogy annak idején a gazdáik sérelmezték, hogy a nyomvonal kijelölésénél a természetvédelmi szempontok kerekedtek felül, de végül az állam egészen tisztességes összegeket fizetett a megváltott földjeikért.

Mi jöhetne még?

A biharkeresztesiekre nézve már csak pozitív hozadéka lehet a sztráda érkeztének, hiszen náluk annak idején az elkerülő út megépítése egyszer már alaposan megrostálta a helyi kereskedőket és a szolgáltatókat (konkrétan vállalkozók mentek tönkre az átmenő forgalom csökkenése miatt). Barabás Ferenc független polgármester szerint ugyanakkor a határ felé közeledő sztráda előszeleként élik meg a helyiek az ipari parkban épülő 4,5 milliárdos beruházást és az egyre élénkülő befektetői érdeklődést. Ezért aztán számukra nem is kérdés, hogy merre billen ama bizonyos mérleg nyelve.

ap22

Annak idején Polgáron (is) valóságos csodavárás előzte meg a sztráda érkezését – lásd lentebb

Muraközi István, Berettyóújfalu kormánypárti polgármestere úgy fogalmazott: bár aggodalom, az mindig van, de mivel az autópályának a várostól északra, tehát a 47-esnél lesz a csatlakozási pontja, gyakorlatilag mind a 42-es, ami a határtól jön, mind pedig a 47-es főút délről érkező forgalma továbbra is át fog menni a városon. – Ennek a kereskedők és a szolgáltatók nyilván örülnek. Persze, ha majd végig meglesz az autópálya a határig, akkor a 42-esen a határtól Biharkeresztes irányába egy bizonyos szakaszon a forgalom csökkenni fog (mivel hamarabb felmegy a sztrádára), viszont dél felől egészen Szeghalom–Zsadányig állítólag egyfajta szívóhatás fog jelentkezni, mert az lesz a legközelebbi autópálya-csatlakozási pont a térségben. Ehhez viszont ugye keresztül kell menni a Békés megye felől érkezőknek a településünkön. Tehát ez a két hatás reményeim szerint kompenzálni fogja egymást.

Egyébként is azt gondolom, hogy a város 15 ezres lélekszámának már van olyan népességmegtartó képessége, hogy az átmenő forgalom csökkenése ellenére is eltartja a helyi kereskedelmet és szolgáltatást

– véli a városvezető.

Áldozatokat kívánt

Polgáron annak idején csupa pozitív várakozással tekintettek az emberek az autópálya érkezte elé, de hamar kiderült, hogy a sztráda közelségének vannak azért árnyoldalai is. Tóth József, a város DK-s polgármestere elmondása szerint olyan vállalkozások mentek tönkre, lehetetlenültek el (benzinkút, gumijavító, szerviz, étterem, panzió és hasonlók), amelyek a létüket nagyrészt az átmenő forgalomnak köszönhették. Egyrészt tehát voltak „bedőlések”, és volt egyfajta átrendeződés is. Például sokan évek óta az outlet centerben vásárolnak, ott tankolnak, tehát bizonyos kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységek a városból kikerültek. „Az a helyzet, hogy egy 8 ezres lélekszámú településről ha kiterelik az átmenő forgalmat, az az életminőséget (környezetvédelmi szempontból, vagy az utak állapotát tekintve) feltétlenül javítja, üzletileg viszont sokak számára kész katasztrófa” – vallotta meg őszintén az ellenzéki pártállású települési vezető.

– Petneházi Attila –


Rámentek az éttermeik

Görbeházán is megfizették az árát az autópálya közelségének, hiszen például a település mindkét étterme bezárt. Ez pedig a helyi vendéglátósoknak akkor is komoly érvágás, ha egyébként (a kisebb átmenőforgalom okán) jóval élhetőbb lett a rengeteg gólyafészkéről (is) híres település. A falubeliek azt kifejezetten fájlalják, hogy Görbeházára nem jutott autópálya-lehajtó, azt viszont élvezik, hogy mióta van sztráda, sokkal rövidebb idő alatt tudnak mondjuk a fővárosba eljutni.


Melyik ujját harapja?

Nincsenek könnyű helyzetben azok a polgármesterek, akiknek arról kell győzködni a helyi gazdasági közélet „prominenseit” (a fogadóstól a gumijavítón át a benzinkutasig), hogy bár az autópálya megépülte után a forgalmuk visszaeshet, akár be is csukhatják a boltot, a településnek azonban még mindig többet hoz az aszfaltcsík közelsége, mint amennyi (vér)áldozattal jár a jövőbe tekinteni. Petneházi Attila írása.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés