A foglalkoztatásban Magyarország tavaly "elsötétedett"

A pénzügyi, majd gazdasági válság után a harmadik hullám a munkaerőpiaci krízis, ami mind közül valószínűleg a leghosszabb ideig fog tartani – mondta a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője a válságnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatásait bemutató átfogó elemzés ismertetésekor.

A helyzet súlyosságát mutatja az a térkép, amelyen a legnagyobb munkanélküliségi rátát mutató fekete színezésű területek mérete majdnem megduplázódott egy év alatt, az egész ország egy fokozatot sötétült, az öt százalék alatti hányadú megyéket mutató fehér ttérségek pedig eltűntek. Magyarország 2009-ben “elsőtétedett” – kommentálta Lakatos Judit.

A válság harmadik hulláma érte el Magyarországot tavaly: a pénzügyi, majd gazdasági válság után a munkaerőpiaci krízis, amely valószínűleg a leghosszabb ideig fog tartani – mondta csütörtökön a KSH főosztályvezetője tanulmányuk ismertetésekor. Az adatok azt mutatják, hogy helyesek voltak a korábbi gazdaságkutatói becslések arról, hogy a válság hatására 160-200 ezer az elbocsátottak száma – mondta Belyó Pál, a KSH elnöke. A versenyszférában az iparban már megállt a romlás, a kersekedelemben – a visszaesett vásárlóerő miatt csökkenő forgalom következtében – még növekszik a létszám süllyedése – tette hozzá. Úgy számolnak a KSH-ban, hogy idén legjobb esetben is stagnálásra lehet számítani.

A rekordméretű, 12 százalékhoz közelítő munkanélküliség mellett csökkent az amúgy is alacsony foglalkoztatási ráta – 55 százalékra. Az Európai Unióban ennél csak Máltán rosszabb a helyzet – mondta Lakatos Judit. Így most 3,72 millióan vannak állásban, és ez a része a válságnak a főosztályvezető szerint még súlyosabb, mint a munkanélküliségi arány. Különösen aggasztó, hogy a fiatalok között – ahol csaknem 28 százalék az állástalanok hányada – egyre több a második generációs munkanélküli, akik számára természetes ez az élet.

A munkáltatók megpróbáltak alkalmazkodni a romló környezethez, de a drágán kiképzett alkalmazottaktól nem szívesen váltak meg, sok helyütt a kölcsönös kompromisszum a csökkentett munkaidő (és persze bér). A KSH-ban azt valószínűsítik, hogy sok cégnél bizonyos belső felesleg is kialakult a képzettek megtartásával, ezért Belyó Pál szerint a felépülés elején a létszámhatékonyságot fogják javítani, és kevesebb embert vesznek fel.

A válság hatását jól szemlélteti, hogy az üres állások száma egymillióval, majdnem a felére zuhant, 2009. végén az összes munkahely alig 1,3 százaléka volt betöltetlen. Ebben persze közrejátszik, hogy vannak olyan cégek és munkák, amelyekn krónikus a létszámhiány a kevés képzett ember miatt. A krízis súlyosságát mutatja az a térkép, amely megyénként tartalmazza a munkanélküliségi rátát. A legnagyobb, 13 százalék feletti hányados fekete színe csaknem megduplázódott, és az egész ország egy fokozattal sötétebb lett, az öt százaléknál alacsonyabb munkanélküliségi rátát jelképező fehér szín pedig eltűnt egy év alatt. Magyarország “elsötétedett” – kommentálta Lakatos Judit a változást.

– Független Hírügynökség –








hirdetés