Berta Ákos bízik a mielőbbi folytatásban

- A Csíkszereda elleni párharc után számunkra befejeződött a szezon érdemi része, sajnos. A március és az április is edzéssel telt volna, de a járvány közbeszólt. Mivel bezárt az ovi is, a kislányommal töltöm az időm java részét, amíg anyukája dolgozik. Napközben megpróbáljuk összekötni a kellemeset a hasznossal, sok fejlesztő játékot játszunk, a mindennapi teendőket is együtt végezzük, megfűszerezve sok mókával és nevetéssel. Most van idő olyan dolgokra is, amikre a „normál hétköznapokban” kevesebb lehetőség adódik – mondta Ákos.

A hoki teljesen kiszorult a napirendedből?

Természetesen nem, csak átalakult egy kicsit. Jelenleg van időm képezni magam, nagyon sok hasznos anyagot lehet találni az interneten. Ha minden terv szerint ment volna, most együtt edzenénk a társakkal jégen és szárazon, de alkalmazkodnunk kell, mint mindenki másnak. Figyeljük a híreket és reménykedünk, hogy hamarosan vége lesz ennek a helyzetnek. El sem tudom képzelni, a DHK-s gyerkőcök hogy viselik a bezártságot. Szerintem sírva könyörögnek már, hogy mehessenek a pályára edzeni! Remélem, mindenki végzi azokat a gyakorlatokat, melyeket az edzők előírtak a jelenlegi helyzetben. Ami a felnőttcsapatot illeti, mi kapcsolatban vagyunk egymással és mindenki tűkön ülve várja, hogy újra átöltözhessen egy kiadós edzéshez. A mostani helyzet kész rémálom azoknak a szakmáknak, ahol nem lehet a feladatokat home office-ban megoldani. Nekünk, jégkorongosoknak is az. Cserébe van idő csiszolni az ütőtechnikát, szakmai videóelemzésre is jut elég idő, minden olyan lehetőséget meg kell ragadni, amitől fejlődik az ember.

Te milyen gyakorlatokra koncentrálsz az egyéni felkészülés során?

Azokat az eszközöket használom, amelyek nem foglalnak el nagy teret, így egy szobában is lehet velük dolgozni. Mivel a szezon vége felé volt egy belső oldalszalag-sérülésem, jelenleg a gyógytornára és a prevencióra fektetem a hangsúlyt, de a helyes táplálkozásra is kiemelt figyelmet fordítok. Megkaptuk a speciális fejlesztő programunkat is Takács Danitól (rehabilitációs edző – szerk.), hogy minél jobb fizikális állapotba kerüljünk. Ha elmúlik a járványveszély és zöld utat kapunk, már kezdjük is a felkészülés érdemi részét a srácokkal együtt. Szerintem nem okoz majd nagy problémát, hogy visszatérjünk a régi kerékvágásba. Még rosszabb lett volna, ha mindez a szezon derekán történik, de azért ez sem egy kellemes helyzet.

Mivel foglalkozol még rendszeresen az említetteken kívül?

Számomra nem jelent nehézséget, hogy hasznos dolgokkal kössem le magam. Persze hiányoznak a családtagok, a barátok és a csapattársak, de az éterben azért megpróbáljuk pótolni a találkozásokat. Remélem, mindenki bírni fogja még egy kicsit és utána felértékelődhet a személyes találkozások, programok jelentősége, vagy akár több minden is átértékelődhet az emberekben. Próbálom pozitívan felfogni, tanulok, olvasok és igyekszem bővíteni a gasztronómiai tudásomat is. Egyszóval elfoglalom magamat, a kislányom pedig megtanul elszámolni ezerig egy-egy gyakorlat közben… A viccet félretéve, mindenképpen megpróbáljuk összekötni a kellemeset a hasznossal.

Szerinted mikor tájt kezdődhet el a csapatszintű felkészülés a jövő szezonra?

Pillanatnyilag senki nem tud még pontosat mondani. Csak remélni tudom, a jó idő beköszöntével, a fejlődő egészségügyi szolgáltatásokkal, új felfedezésekkel hamarosan megoldódhat a helyzet és április vége felé már a társakkal együtt készülhetünk az új szezonra, hogy jövőre minél jobbak lehessünk. Optimista vagyok, bízom abban, hogy mindenki felelősségteljesen jár el ebben a helyzetben és betartja az egészségügyi előírásokat. Remélem, annyiban pozitív hatása lesz a mostani, áldatlan helyzetnek a jövőre nézve, hogy a szurkolók is ki lesznek éhezve a hokimeccsekre, így talán valamennyi mérkőzésünket telt ház előtt játszhatjuk. Addig is kitartást és jó egészséget kívánok mindenkinek, vigyázzunk egymásra! Hajrá, DEAC!