A fejőstehéntől az unortodoxiáig

Diplomaosztó a Debreceni Egyetemen. Az oktatás kulcsfontosságú terület
Diplomaosztó a Debreceni Egyetemen. Az oktatás kulcsfontosságú terület - © Fotó: ÉKN archív
Budapest – Az Európai Unióban a periférián nem lehet ugyanazt csinálni, mint a centrumban.


„Nincs olyan sikeres ország, ahol a politika fő feladata a megtakarítások leolvasztása. Persze, lehet olyan modellt alkotni, ahol a fogyasztás hajtja a növekedést (fogyasszatok és ne gondoljatok a holnapra!), de olyat, ami hosszú távon megtakarítás nélkül tudna létezni, nem” – jelentette ki Csaba László akadémikus, Orbán Viktor gazdasági tanácsadó testületének tagja Az unortodoxia árnyalatai című beszélgetésen a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Mást, de jól

Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára úgy fogalmazott, hogy Európa ugyan egy van, de a gazdaságfejlesztési stílusok felől nézve valójában Európák vannak. „A gazdasági teljesítmény tekintetében egy nagyon erős észak-dél, más szempontból centrum és periféria megoszlást látunk, és nyilvánvaló, hogy a periférián nem lehet ugyanazt csinálni, mint a centrumban. Itt nekünk mindig mást kell csinálni; persze, jól! Hiszen a sikeres nemzetek szinte minden esetben úgy lehettek sikeresek, hogy eltértek az adott korszak ajánlásaitól” – véli a jegybank korábbi elnöke, aki szerint a fő kérdés az, hogy modell-e az, ami nálunk működik, és működik-e az, amit az ország mai vezetői modellnek gondolnak. – Izmussá az válik, aminek meg tudjuk fogalmazni a tartós jegyeit. A hazai gazdaságpolitikában nagyon sok az inprovizáció, folyamatok nincsenek végiggondolva, ezért én ezt nem tudom izmusnak nevezni – jelentette ki Bod Péter Ákos.

A látszat csal

Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora szerint az elmúlt öt év hazai történéseit rövid távon vizsgálva akár azt is lehetne mondani, hogy a kormány mindent elért, amit akart; gazdasági intézkedések miatt nem mentek tömegek az utcára, meg tudta őrizni a társadalmi békét, újra képes volt választás(oka)t nyerni, ráadásul az IMF „büdös pénzét” se kellett az országnak lehívni.


Illusztráció: Getty Images Illusztráció: Getty Images ©

– Másfelől viszont azt kell mondani, hogy a növekedés tartós forrásai nem jöttek létre. Számos olyan területen, mint például az innováció, a versenyképesség, az egészségügy vagy az oktatás (ahol már tartanunk kellene valahol) jelentős lemaradásban vagyunk, ráadásul a felkészült szakembereink tíz- és százezrével hagyják el az országot – adott hangot aggodalmának az akadémikus, aki szerint ideje lenne a politikának visszatérni az alapokhoz. Szerinte a siker titka két szóban összefoglalható: kiszámíthatóság és jogállamiság. „Nem lehet elfogadni azt az érvet, hogy van 74 ok, amiért nem harangoznak. 73 ok, és az, hogy nincs harang… Ez persze összefügg a jogállamiság kérdésével, és a pénzügyi rendszer állapotával is. Vegyük tudomásul: a pénzügyi rendszer nem fejőstehén!” – mondta az akadémikus, akinek az oktatási rendszerben zajló (reform)folyamatokhoz is volt néhány keresetlen szava. – Ha csökkenteni akarjuk a társadalmi egyenlőtlenségeket és teret akarunk engedni az innovációnak, az újszerű gondolatoknak, akkor egyetle járható út kínálkozik számunkra: az oktatás, az oktatás és az oktatás – jelentete ki.

Kereslet-kínálat

Mellár Tamás szerint bár jól hangzik, hogy a kormánynak egyszerre sikerült stabilizálni a gazdaságot és növekedési pályára állítani az országot, a baj az, hogy ezt a 3 ezer milliárdos magánnyugdíjpénztári vagyon felélésével, az elhalasztott tőkeberuházásokkal és az oktatás, az egészségügy és a kultúra terén elmaradt beruházásokkal érték el. – A magyar gazdaságban nem a keresleti oldallal van probléma, hanem a kínálati oldalt kellene átalakítani. Elavult szerkezetű a gazdaságunk, ezért a kínálat szerkezete csak rugalmatlanul képes alkalmazkodni a kereslethez. A reformokhoz társadalmi konszenzus kell, és az, hogy az oktatásra, valamint a kutatás-fejlesztésre a nemzeti össztermék jóval nagyobb hányadát fordítsa a mindenkori hatalom – írta fel a politikusoknak szánt saját receptjét a Pécsi Tudományegyetem professszora, a KSH korábbi elnöke.

– Petneházi Attila –


Tartós hanyatlásban…

„Minden szemfényvesztés ellenére Magyarország tartós hanyatlásban van. A 2006-2007-es GDP-szinten vagyunk, és a fogyasztás ennél kevesebb. Ehhez képest csoda ez a társadalmi nyugalom. A politika teljesen átszövi a gazdaságot és a racionalitást. Végtelenül erős centralizáció tanúi lehetünk, a maga elképesztő irracionalitásával” – vonta meg a beszélgetés mérlegét a vitavezető Muraközy László, a Szent István Egyetem tudományos főmunkatársa.








hirdetés