A fehér, kék és a vörös árnyalatai Izlandon

Akt.:
Izlandi lávamező: a termálfürdőkből nincs hiány a szigetországban
Izlandi lávamező: a termálfürdőkből nincs hiány a szigetországban - © Fotó: Becsi Etelka
Izland – Az izlandi emberek spontánok, nem terveznek előre, mert sosem lehet tudni, mikor ered el az eső vagy a hó.

A szigetország az Atlanti-óceán északi részén helyezkedik el. Legnagyobb szomszédja Grönland, a fővárosa Reykjavik. Az ország erőssége a kiemelkedően magas közbiztonságban mutatkozik meg, melyet mi is megtapasztalhattunk. Izland különlegessége leginkább kettősségében rejlik: gigászi vulkánjai, gejzírjei, forró lávamezői, termál szerű tavai mellett egyúttal a jég országának is tekinthető lévén a felszínének jelentős részét gleccserek fedik. De ha a megfelelő időpontban érkezünk, akkor a sarki vagy északi fény elképesztő égi jelenségében is gyönyörködhetünk.

Lezúduló vízesések

A Nagy sziget, melynek a neve hallatán is vacogunk, ottlétünk alatt a barátságtalan arcát „mutatta”. Európa egyik legnagyobb idegenforgalmi célpontja Reykjavik, a világ legészakibb fővárosa kifinomult hangulatú kisváros, az ország kulturális központja. Reykjavikban először a színes hullámlemezekbe „csomagolt” házak tűntek fel. A fémborításnak persze oka van: a zord idő kikezdené a házakat, így a gyakori újravakolás helyett elég csak a hullámlemezt lecserélni időnként.

iz-5

A Gatklettur sziklaképződmény, amely az északi sziget egyik jelképének számít | Fotó: Becsi Etelka

A városban sétálgatva úgy tűnt, nem csak mintás izlandi gyapjúpulóvere, de óriáskerekeken guruló dzsipje is sokaknak van. A főváros látnivalói után irány a természet! Utunk a Seljalandsfoss majd a 60 méter magas Skogafoss vízeséshez vezetett, ami csodálatos nyugalmat árasztó vidék. A csendet csak a lezúduló víz­esések moraja töri meg. Én útjaim során ennyi vízesést egy országban sem láttam, mint itt! Hasadékok tetejéről, közepéről, vékonyan folydogáló, több méterre elnyúló változatban. Szikrázó napsütésben, szivárvány „díszítéssel” fészkelő madarak látványával, felejthetetlen élmény.

Fjordok, jéghegyek

Másnapi kirándulásunk célpontja Európa legnagyobb összefüggő jégmezeje, a Vatnajökull, mely a sziget délkeleti részén található, az ország területének több mint 8 százalékát foglalja el. A jég vastagsága 400 méter, de akár 1000 méter is lehet. A Skaftafell Nemzeti Park közelében található Izland legmagasabb 2110 méter magas hegye, a Hvannadalshnjúkur. A jégmező alatt – sok más izlandi jégmezővel egyetemben – vulkánok találhatóak. A jégsapka gleccsere egy lagúnába torkollik, a letört jégdarabok pedig a vízen úsznak az óceán felé.

iz-1

Hvannadalshnjúkor gleccserének letört jégdarabjai | Fotó: Becsi Etelka

Köztük fókák játszadoznak, és kíváncsian nézegetik az arra járókat. A jégdarabok végül a közeli óceánparton „kötnek ki”, ahol a viharos Atlanti-óceán alakítja őket, majd a fekete lávaköves partra sodródva „várják” ki a nyarat. Jökursarlón számos filmben feltűnt már, James Bond, Batman és Lara Croft is járt már itt. Persze Izlandon ez nem olyan nagy szám, szinte az egész országot láthattuk már valamilyen hollywoodi megaprodukcióban.

Arany körút

Ezt a napot a Thingvellir Nemzeti Parkban kezdtük, ahol megtekintettük azt a helyet, ahol a vikingek a világ első parlamentjét tartották. Az elmozduló tektonikai lemezek is itt figyelhetőek meg a legjobban, például az Almannagjá Kanyon folyamatosan szélesedik. Ennek oka pedig az, hogy az észak–amerikai és az eurázsiai lemez nagyon lassan, de távolodik egymástól. Izland négy nemzeti parkja közül ez kapta meg a világörökség része címet. Izland legismertebb természeti szépsége a Gullfoss, a három lépcsőben alázúduló Arany vízesés.

Wellness a lávamezőkön

A termálfürdők fontos szerepet töltenek be az izlandiak életében. A medencében ücsörögve nemcsak a legújabb pletykákhoz, de akár remek üzleti tippekhez is lehet jutni. A fürdők általában szabadtériek, hisz a hőforrásnak köszönhetően a víz elég meleg.

iz-2

A gejzír szó (melegvizes forrás) az izlandi gjósa, kitörni igéből származik | Fotó: Becsi Etelka

Utazásunk utolsó napján mi sem hagytuk ki a Kék La­gúnát. Itthon nem igazán jártam fürdőbe, valahogy sosem vonzott, hogy órákon át áztassam magam a meleg vízben. A Kék Lagúna óta azonban azt hiszem, újra fogom gondolni ezt az álláspontot. Izland egyik legnépszerűbb turistacélpontja tulajdonképpen a közeli Svartsengi geotermikus erőmű működésének melléktermékeként jött létre 1976-ban. Az emberek rájöttek, hogy a víz és az iszap milyen rendkívül jó hatással van a bőrre. Természetesen nem csak a bőrnek, a léleknek is jót tesz, már csak a sarki fény hiányzott, de hát az élmény így is több volt mint tökéletes.

– Becsi Etelka –

Címkék: , ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés