A falu pénzét a piros 20-asra!

Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere
Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere - © Fotó: Matey István
Hajdú-Bihar – A Napló által megkérdezett polgármesterek korántsem tapsolnak a kormány ötletének.

„Már megint gyereknek néznek minket, akinek fogni kell a kezét, és vezetni; nem szeretném, ha egy héttel előre be kellene jelenteni, hogy százezer forintra lenne szükségünk; akik elherdálták a közpénzt, azokon kérjék számon, de a kollektív büntetés nem vezet sehova; elégedettek vagyunk a számlavezetőnkkel, nem szívesen váltanánk, persze, ha az állam a jövőben ingyenesen végezné ezt a szolgáltatást, az egészen új helyzetet teremtene” – hajdú-bihari polgármesterek vélekedtek így a Naplónak annak kapcsán, hogy kormányzati elképzelések szerint a bankoktól a Magyar Államkincstár venné át a 3 ezer 200 önkormányzat számlavezetését.

Kormányzati elképzelések szerint a jövőben a bankoktól a Magyar Államkincstárhoz kerülnének át az önkormányzatok számlái. A nagy horderejű változást még tavasszal maga Orbán Viktor helyezte kilátásba, mondván, a brókerbotrányok megmutatták, hogy a magántulajdonban lévő pénzügyi szolgáltatók bajba kerülése milyen lehetetlen helyzetbe tud hozni önkormányzatokat.

Nem buta gyerekek

„Már többször jeleztem, hogy kiskorúnak néznek bennünket, ezért a buta gyereket vezetni kell. Azt gondolják, hogy az önkormányzat nem tud vigyázni a város pénzére, én meg azt gondolom, hogy ne azokból induljanak ki, akik elherdálták a közösségi vagyont, hanem azokból, akik felelősen gazdálkodnak vele. Utóbbiakat kifejezetten sérti, hogy elveszik tőlük a szabad bankválasztás jogát” – nyilatkozta feldúltan a Naplónak Sóvágó László, Hajdúszoboszló polgármestere. – Ha a rosszmájúságom jön elő, akkor azt is mondhatnám, hogy ezáltal a kormány mást is könnyebben tud tervezni, hiszen teljes egészében rálát a települések gazdálkodására. Ami persze nem tilos, csakhogy az állam ezeket az információkat esetleg nem megfelelő célra is használhatná – mondta.

Aggályok sora

Csige Tamás, Hajdúdorog első embere még nem találkozott erre vonatkozó kormányzati előterjesztéssel, ám az elképzelés hallatán néhány aggály így is rögtön az eszébe jutott. „A települési önkormányzatoknál még mindig jelentős a készpénzforgalom (napi ki- és befizetések, segélyezés, házipénztárba történő befizetés stb.), ezért a helyhatóságok praktikusan igyekeznek olyan számlavezetőt választani, amelynek a szolgáltatásai helyben elérhetőek. Sok pénzintézet a fiókjai nyitva tartását is ehhez alakítja, tehát működik egy rugalmas rendszer. Nagyon nem lenne jó, ha a központosítás okán a számlaforgalom, és ezáltal a pénzek eljutása a feladótól a címzettig lelassulna. Arra már gondolni se merek, hogy akinek megtakarítása keletkezik, attól annak egy részét elvonhatnák, mondván, másutt nagyobb a szükség. És a helyi adók beszedésével mi lesz? Ezen a téren is korlátoznák az önkormányzatok rendelkezési jogát – sorolta a lehetséges kételyeket Csige Tamás, akinek lelki szemei előtt megjelent, ahogy a 82 hajdú-bihari település egy-egy embere reggelente ott áll sorban a Magyar Államkincstár megyei irodája előtt, hogy a település pénzügyeit elintézze. „Hogy voltak, akik rosszul sáfárkodtak a rájuk bízott vagyonnal? Őket vonják felelősségre, de a többieket nem kellene kollektíven büntetni. Az nem úgy van, hogy kimegyek Monacóba, az önkormányzat lóvéját felteszem ruletten a piros 20-asra, aztán ha nyerek, akkor minden szép, ha meg nem, akkor így jártunk.”

Nem szívesen, de…

Bakó István derecskei városvezető azzal kezdte, hogy ők valójában elégedettek a számlavezetőjükkel, ezért nem szívesen váltanának. – Persze, ha az állam a jövőben térítésmentesen nyújtaná ezt a szolgáltatást, az egy másik helyzet lenne, hiszen Derecskének is vannak olyan nagy projektjei, ahol a banki költség bizony milliókra rúg. A legrosszabb, ami történhetne velünk, az az, hogy a jelenleginél rosszabb színvonalú banki szolgáltatásokat kapnánk a Magyar Államkincstártól, de továbbra is fizetnünk kellene ezekért. Mint ahogy az se lenne jó, ha hat nappal előbb be kellene jelentenünk, hogy szeretnénk felvenni 120 ezer forintot – latolgatta az esélyeket a vezető, aki azt reméli, egy ilyen komoly lépést az állam megfelelően előkészít, hiszen ha rosszul sül el, az bizony valamennyiünknek nagyon sokba kerülhet.

– Petneházi Attila –


Mennyi is az annyi?

Nagyjából 20 milliárd forintnyi helyi önkormányzati betét és egyéb értékpapír kerülhetne a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákra abban az esetben, ha a kormány terveinek megfelelően oda terelik a települések szabad pénzeszközeit.A jegybank adatai szerint az önkormányzatok betétállománya 549,5 milliárd forint volt az elmúlt év végén, de ennek csak a töredékét fektethetnék állampapírba a települések. A többi kell a napi működésükhöz. Az elképzelés megvalósítását állítólag az hátráltatja, hogy a Magyar Államkincstár informatikai szempontból nincs felkészülve a mintegy 3 ezer 200 önkormányzat számláinak az átvételére.








hirdetés