A devizahiteles nincs előrébb

Róna Péter
Róna Péter - © Fotó: Matey István
Budapest – Az árfolyamkockázat áthárítása alapvetően nem, az árfolyamrés viszont tisztességtelen.

A Kúria a devizahitel-szerződések ügyében úgy határozott, hogy az árfolyamkockázat áthárítása alapvetően nem volt tisztességtelen, az árfolyamrést (amikor a bankok más árfolyamon folyósították a kölcsönt, mint amin a törlesztést előírták) azonban tisztességtelennek találta. A testület azt is kimondta, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás akkor nem tisztességtelen, ha a fogyasztót előzetesen világosan tájékoztatták a lehetséges jogkövetkezményekről.

A legnagyobb horderejű

– A Kúria döntése három tényezőből áll össze, és ebből a harmadik (az egyoldalú szerződésmódosításról rendelkező) messze a legnagyobb horderejű. A testület azt már korábban világossá tette (a 2012-ben született és most kiegészített jogegységi határozatában), hogy milyen körülmények között lehetséges a devizahitel-szerződés egyoldalú módosítása, miként azt is, hogy a szerződéseknek pontosan milyen feltételeknek kell megfelelniük. Ilyen az egyértelmű és érthető megfogalmazás, az objektivitás, a ténylegesség, az arányosság, az átláthatóság és a felmondhatóság követelménye, csakhogy ezek mindegyikének a legtöbb devizaalapú hitelszerződés nem felel meg – engedett betekintést a jog kulisszái mögé Róna Péter közgazdász, aki évekkel ezelőtt elsőként fogalmazta meg azt, hogy a devizaalapú hitel rossz termék.

Csak bírósági perben

A nemzetközi hírű bankszakember ugyanakkor rosszallja, hogy a Kúria ennél nem ment tovább és azzal zárta az elemzését, hogy a szerződések megfelelőségét vagy nem megfelelőségét csak bírósági perben lehet megállapítani. Ezzel ugyanis perek tízezreit zúdíthatják a bíróságok nyakába, megbénítva a teljes magyar igazságszolgáltatási rendszert.

Petneházi Attila

A cikk folytatása a Napló csütörtöki számában olvasható.