A debreceni közterekről is eltűnhetnek a hajléktalanok

Padon alvás, holmival – tilosnak fog minősülni
Padon alvás, holmival – tilosnak fog minősülni - © Fotó: Matey István
Debrecen- A törvény szigorítása a rendezettség biztosításának célját is szolgálja.

  • Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik. Az új szabálysértési törvény a fedél nélkül élőkkel szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be. Ennek keretében a rendőr felszólítja a közterületen élő hajléktalant a közterület elhagyására. Amennyiben ennek eleget tesz, együttműködik, nem lesz folytatás.
  • Szabálysértési eljárás azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül négyszer szólít fel a közterület elhagyására és ennek egyszer sem tesz eleget. Ennek ellenőrzéséhez létrehoznak egy nyilvántartást azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat az intézkedéstől számítva 90 napig tárolják. A törvénymódosítás célja arra ösztönözni a hajléktalanokat, hogy menjenek be a nekik fenntartott szállókra, illetve a közterületek megfelelő állapotának biztosítása.
  • Hosszú Zoltán, a debreceni Refomix Kft. utcai koordinátora elmondta, nagyjából 70 százalékos kihasználtsággal működnek az általuk üzemeltetett hajléktalanszállók, s október 15-étől ez az arány várhatóan emelkedni fog. Azok pedig, akik nem akarnak együttműködni, valószínűleg szétszélednek. Tapasztalatai szerint a cívisvárosban élő 600 fedél nélküli ember 10-15 százaléka eddig sem vett igénybe semmilyen nekik szóló ingyenes ellátást.

Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik. Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja – esetleg visszaeső –, elzárással sújtható. Pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt. Az eljáráshoz az érintettet 72 órára előállítják. A rendőrség ez idő alatt köteles a hajléktalannak tisztálkodási lehetőséget és tiszta ruhát biztosítani. Gondoskodni kell a személy ingóságáról és az esetleg vele élő állatról is. Az ingóságokat hat hónapig őrzik, majd ennek letelte után megsemmisítik azokat.

Magas kihasználtsággal

Hosszú Zoltán, a legtöbb debreceni hajléktalannal foglalkozó Refomix Kft. utcai koordinátora elmondta: jelenleg nagyjából 70 százalékos kihasználtsággal működnek az általuk üzemeltetett hajléktalanszállók. Ez alól kivételt képez a Szociális és Egészségügyi Centrum betegszobája, ahol szinte mindig telt ház tapasztalható. (Oda olyanok kerülnek, akiket a hajléktalanok háziorvosa utal be.)

A Debrecenben élő csaknem 600 hajléktalan egy része, 10-15 százaléka eddig sem vett igénybe semmilyen nekik szóló ingyenes ellátást. Ők lépcsőházakban, romos épületekben, maguk eszkábálta kalyibákban, hétvégi házakban húzzák meg magukat. Hosszú Zoltán szerint ők elsősorban azt mondják: azért nem mennek be a szállóra, mert ott például lopnak, vagy egyes emberek terror alatt tartják a többieket. – A fő ok valójában az, hogy ezeken a helyeken nem lehet korlátlanul alkoholt fogyasztani, vagyis meg kell felelni a szabályoknak. Az nem szülne semmi jót, ha 50–80 ittas ember lenne egy fedél alatt – jelentette ki.

Kevésbé lesznek szem előtt

Úgy véli, október 15-e után minden bizonnyal tovább emelkedik majd a hajléktalanszállások kihasználtsága. Azok, akik semmiképpen nem akarnak együttműködni, valószínűleg szétszélednek, nem lesznek annyira szem előtt.

h5Fotó: Matey István

Hosszú Zoltán kifejtette: nyáron azért alakulhatott ki az az érzés a debreceniekben, hogy több hajléktalan van az utcákon, mint korábban, mert akkor nagyobb számban fordultak elő a belvárosban. A kellemes napsütésben sokat ücsörögnek a padokon, ahonnan nézegették a járókelőket, hallgatták a főtéri ingyenes koncerteket, esetleg koldultak.

Bejárás a bevonulásért

A Refomix Kft. utcai koordinátora arról is beszámolt, hogy az új szabálysértési törvény életbe lépése előtt a rendőrséggel közösen bejárják majd azokat a helyeket, ahol hajléktalanok a városban nagyobb számban fordulnak elő. Elmondják nekik, hogy mire számíthatnak. Igyekeznek őket meggyőzni arról, hogy menjenek be az egyik szállóra. Telenként eddig is működtettek (és most is így tesznek majd) egy úgynevezett krízisautót, amelynek a személyzete azzal volt megbízva, hogy a rendőrök, vagy a lakosság által jelentett, közterületeken tartózkodó hajléktalanokat meggyőzze arról, hogy a nagy hidegben jobb nekik a szállón, mint az utcán. Az esetek 90 százalékában az érintettek éltek a lehetőséggel.

A viselkedéstől függően

A szakember szerint október 15-ét követően minden bizonnyal lesznek viták arról, hogy mi minősül közterületen történő életvitelszerű tartózkodásnak.

Amennyiben valaki egy buszmegálló padján alszik, erősen betakarózva, a motyójával együtt, az már az. Viszont, ha az ember egy közparkban ül a padon, az nem számít annak. A rendőr fogja eldönteni, hogy mi meríti ki a szabálysértés tényét”

– fogalmazott. Hozzátette: amennyiben őrizetbe vesznek néhány embert, valószínűleg azok közül is meggondolják majd magukat néhányan, akik most nem akarnak együttműködni.

– Orosz Csaba –


Hosszabb nyitvatartással

A szociális szervezetek által működtetett nappali melegedők eddig csak munkaidőben, 8-tól 4 óráig tartottak nyitva. Ezentúl este 8-ig fogadják a rászorulókat. Népkonyha több helyen is működik Debrecenben, ahol nemcsak a fedél nélkülieknek, hanem a lakással rendelkező kispénzűeknek is ingyen adnak ételt.


Nem börtönbe zárás a cél

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a javaslat korábbi országgyűlési vitájában arra hívta fel a figyelmet: nem az a cél, hogy ezeket az embereket a büntetés-végrehajtás intézményeiben helyezzék el. Arra akarják ösztönözni a hajléktalanokat, hogy menjenek be a nekik fenntartott szállókra. Azt is szeretnék elérni, hogy a közterületeken normális állapotok legyenek, a közbiztonság területén elért eredményeket megtartsák, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét pedig tovább javítsák.


A lakók azt is fontolgatják, hogy kezdeményezik az átjáró lezárását
Debrecen - Hosszú évek óta nyolc-tíz hajléktalan keseríti meg a debreceni Csapó utca legvégén, illetve az Árpád téren lakók életét. Az ottani tízemeletes társasház két vezetője egyebek mellett arra panaszkodott lapunknak, hogy a fedél nélkül élők gyakran az ottani parkokban, telefonfülkékben végz...