A cédrusfa alatt

A cédrusfa alatt
© Illusztráció: ibtimes.co.uk
Mottó: 85 éves vagyok, és még nagyon sok időm van megöregedni (André Kostolany). Dr. Hajnal Béla írása.


…a hatalmas tudást, szorgos és megfontolt munkavégzést, erős munkaerkölcsöt, céghűséget, amit évtizedek alatt felhalmozott, sokszor nincs kinek átadnia.

Amikor néhány évtizede először olvastam arról, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet meghatározása szerint a munkaképes kor felső határa 74 év, nyomdahibára gyanakodtam. Akkor még nálunk a nők nyugdíjkorhatára 55, a férfiaké 60 év volt, az utóbbiak születéskor várható élettartama abban az időben 65 év körül szóródott, több megyében el sem érve azt. Azóta ez a mutató 7 évvel nőtt, a fokozatosan emelkedő nyugdíjkorhatár pedig néhány éven belül eléri a 65 évet.

Az ember egyik örömforrása és lelki egészségének alapja a munka, de az utolsó népszámlálás adatai szerint 2011-ben Magyarországon az emelkedő tendencia ellenére mindössze 170 ezer 60 év feletti személy (az összes 7,3 százaléka) volt csak foglalkoztatotti státusban. A nem fizetett (például háztartási vagy kerti munka stb.) tevékenységekben természetesen az idősek is nagy arányban vesznek részt. Mindeközben a világ egyik legfejlettebb országában, Ausztráliában 2000 és 2014 között a 60–64 éves férfiaknál a foglalkoztatási arány a 15 évvel korábban becsült 47,7 százalékhoz képest 63,8 százalékossá vált. A 65 éves és idősebbek 17,3 százaléka ott még dolgozott, de az előrejelzés csak 10,7 százalék volt. A 60–64 éves nők 45,9 százaléka még részt vett a jövedelemszerzésben, de a becslés ennek csak a feléről szólt. A 65 éves és idősebb nők 8,5 százalékát még foglalkoztatták, de csak 2,8 százalékra becsülték a fizetett munkában való részvételüket.

Közismert, hogy a biológiai öregedés lelassult, a mai hetvenes éveikben járók megjelenésben fiatalabbaknak hatnak, mozgásukban, fizikai aktivitásukban erősebbnek tűnnek, mint amilyenek néhány évtizeddel ezelőtt a hatvanasok voltak. Az élettani kapacitások mérséklődésének lassítása mellett fontos az öregedők kapcsolatrendszerének fenntartása (barátokkal, rokonokkal, kollégákkal való rendszeres találkozások), pénzügyi biztonságának megőrzése, és olyan életmód kialakítása (a szabadidő tartalmas eltöltése), amellyel késleltetni lehet az öregedés folyamatát. Az egyes emberek öregedése lassítható, de a társadalomban az idősekhez tartozók aránya feltartóztathatatlanul gyorsul. A 65 évesek és idősebbek jelenlegi 18 százalékos aránya az előrejelzések szerint 2060-ra 28 százalékra nő, ezen belül a 80 éven felülieké megkétszereződik. A 60–75 éves korosztályba tartozó szeniorok közé hazánkban 750 ezer olyan ember tartozik, aki már kiszorult a munkaerőpiacról, de egészséges, és valamilyen hasznos (fizetett vagy önkéntes) munkát még szívesen vállalna. A nyugdíjazás miatt távozó munkaerő jelentős szellemi tőkét visz ki a munkahelyéről, mert azt a hatalmas tudást, szorgos és megfontolt munkavégzést, erős munkaerkölcsöt, céghűséget, amit évtizedek alatt felhalmozott, sokszor nincs kinek átadnia. Egy kutatás megállapítása szerint ha egy cég nem hasznosítja az idősebb dolgozók tudását, azzal versenyelőnyt veszít, hiszen ezek az alkalmazottak nagy szakértelemmel tudják ismereteiket átadni a fiataloknak, megosztva évtizedes bölcsességüket az új generációval. Ráadásul az a munkáltató, amely 55 évnél idősebb embereket foglalkoztat, járulékkedvezményt kap.

Szakemberek egy csoportja a szeniortudás hasznosítására e nyáron megalapította a CédrusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesületet. A Cédrusnet koncepciója már 2014-ben elkészült, a hálózat kiépítésére létrejött az egyesület honlapja is. A névválasztásnál figyelembe vették, hogy a cédrust az emberi civilizáció szinte létrejöttétől kezdve igen nagyra becsülte, árnyékában vitatkoztak az öregek és hoztak fontos döntéseket a sumér, az egyiptomi, a zsidó és a görög–római kultúrában is. A budapesti székhelyű civil szervezet fő célja a szeniorismeretek hasznosítása (településfejlesztés, idősellátás, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, egészség-prevenció, családsegítés, munkaerő-közvetítés stb.). Az egyesület szorgalmazza az idősebbek munkaképességének javítását célzó új képzési formák bevezetését, a továbbfoglalkoztatás útjában álló akadályok felszámolását, az idősebb munkavállalók alkalmazását, különös tekintettel a nőkre, mivel őket még az idős férfiaknál is ritkábban alkalmazzák. A CédrusNet a jórészt még feltáratlan atipikus munkaformákban látja a szeniortudások és -tapasztalatok hasznosítását, ami a társadalom legnagyobb humántőke-tartalékainak egyike.

(A szerző a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Debreceni Egyetem professzora)



Sporthírek






hirdetés