A borászoktól védené meg a Hegyalját

Nagyüzemi bortermelés folyik modern technológiákkal, és még a környezetet is károsítják.

Panaszlevelet írt Francesco Bandarin igazgatónak az UNESCO párizsi, világörökségi központjába Runda István, a két évvel ezelőtt bezárt szerencsi cukorgyár szakszervezeti bizottságának egykori elnöke, amiben kifogásolja, hogy a tokaji borászok nem követik a hagyományokat, ezzel károsítva a Tokaji Világörökség védendő értékeit. Vegyszeres gyomirtást végeznek, uniformizált nagybirtokokon, fűtött borházakban tartályos érleléssel készítik a bort, de a venyigét is elégetik, amivel szintén szennyezik a környezetet. Kerestük Runda István, hogy megtudjuk: milyen céllal született a levél, de lapzártánkig nem tudtuk utolérni. A Független Hírügynökségnek Runda István korábban elmondta: célja nem a borászok bemártása volt, hanem fel akarta hívni a figyelmet egy esetleges UNESCO-látogatás esetén azokra a megóvandó értékekre, amelyek miatt a térség megkapta a világörökségi címet.

Májer Jánost, Tokaj polgármesterét arról kérdeztük, mi a véleménye a levélről és hogy szerinte mi lehet vele Runda István célja. Májer János kifejtette: nem ismeri Runda Istvánt, ezért személyéről, illetve meggyőződéséről nincs véleménye. „Azt hiszem, hogy levele egy végső próbálkozás az UNESCO-nál, amivel imponálni szeretne valakinek. Ez lehet a helyi választási kampány része, hiszen a cukorgyár elvesztése óriási presztízsvesztesége Szerencsnek. Ott kellett volna tüsténkednie, de a várost az erőmű erőltetése annyira lekötötte, hogy nem vette észre, hogy kiszervezték alóluk a cukorgyárat”, tette hozzá Tokaj polgármestere, majd így folytatta: „Magyarországon időközben egy országgyűlési választás zajlott le, s olyan kormány került hatalomra, amelyik érzékeny a nemzeti értékek iránt, hasonlóan az UNESCO-hoz. Vagyis az erőmű álmodozói kormányoldalról segítségre nemigen számíthatnak, ráadásul a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés rendezési tervének felülvizsgálata során nem számolt Szerencsen erőművel”.

Májer János korrekt lépésként értékelte, hogy az UNESCO-nak írott beadványt Runda István neki is megküldte, de a polgármester sejtése szerint, a levél egy olyan próbálkozás, amivel a tervezett szalmaerőmű tulajdonosai jogalapot akarnak teremteni egy kormányzati kártérítéshez.

Takács András, a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Egyesület ügyvezetője úgy véli, a borászat folyamatosan változó, dinamikusan fejlődő ágazat, ám a Hegyalján már akkor is a jelenlegi birtokviszonyok uralkodtak és a termelők a mai művelési módokat alkalmazták, amikor Tokaj és vidéke a világörökség részévé vált.

 

 

Szalmaláng

Három évvel ezelőtt látott napvilágot a Szerencsre tervezett, 50 megawatt teljesítményű, szalmatüzelésű erőmű terve, ami ellen – mások mellett – a hegyaljai borászok számos fórumon – így az UNESCO előtt is – szót emeltek. A beruházó ezt követően egy feleakkora kapacitású erőmű megépítésének tervét jelentette be, aminek megvalósításához a Magyar Fejlesztési Bank 250 millió forint hitelére lenne szüksége.

 








hirdetés