A bőr védelmére már fiatalon is gondolni kell

Dr. Emri Gabriella
Dr. Emri Gabriella - © Fotó: Kiss Erzsébet
Debrecen – Az UV-sugárzás nem érzékelhető hőként, mégis biológiai szempontból igen nagy jelentőségű. Interjú Dr. Emri Gabriellával, a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinika adjunktusával.

D-vitaminra szüksége van a szervezetnek. Vajon a napozás mennyire biztosítja az egészséges mértéket – ehhez kértünk tanácsot dr. Emri Gabriella bőrgyógyász szakorvostól.

Milyen hatások érik bőrünket napozás alkalmával?

Dr. Emri Gabriella: A bőrünket érő napsugárzás a látható fényen kívül infravörös, valamint ultraibolya/viola (UV) sugarakat is tartalmaz. A napfény melegítő hatásáért főként az infravörös tartomány a felelős. Az UV-sugárzás nem látható szabad szemmel, nem érzékelhető hőként, mégis biológiai szempontból igen nagy jelentőségű, ezért kell jelenlétét tudatosítanunk. Az UV-sugárzás összetételét (UVB/UVA), erősségét (UV-index) befolyásolja az évszak, napszak, földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, felszíni visszaverődés, légköri szennyezettség, időjárási viszonyok, és az ózonköpeny vastagsága is. Az UV-sugarak serkentik a bőr festékanyagának, a melaninnak a termelődését ezért barnulunk le. Az esztétikai élményen túlmenően, ami még ennél is fontosabb, felelős a D-vitaminképződésért, baktériumölő hatása van, és számos bőrbetegség, mint a pikkelysömör, ekcemák tüneteit csökkenti.

Hogyan legyünk óvatosak a nyári napfénnyel?

Dr. Emri Gabriella: Legyünk tudatosak, mérjük fel az egyéni kockázatunkat, tájékozódjunk az UV erősségéről ott, ahová utazunk. Kerüljük a napot az intenzív UVB-sugárzás óráiban, nyáron 11-15 óra között. Hosszabb szabadtéri tartózkodás esetén, kirándulásnál, sportolásnál, egyéb szabadtéri eseményeken, védekezzünk a napégés ellen az erre szolgáló eszközökkel. Viseljünk kalapot, UV-védelemmel ellátott napszemüveget, pólót, és fényvédő krémet, érzékenységtől függően 15, 30 vagy 50+ faktorosat, valamint UVA védelmet is biztosító készítményeket. Ne feledjük, hogy a víz átengedi az UV nagy részét, és a strandolókat, az úszókat nagy testfelületen éri a napfény sugárzása. A gyerekek bőrének védelmére különösen figyeljünk.

Milyen károsodást szenvedhetünk, ha nem vagyunk eléggé elővigyázatosak?

Dr. Emri Gabriella: Az UV-sugárzás, mint minden más is, nagy mennyiségben károsodást okoz. Érdemes tudni, hogy a napozás hosszának növelésével csak a bőrkárosodás nő egyenes arányban, a D-vitamin termelődés nagyon hamar eléri a maximumát, és a barnulás mértéke sem fokozódik tovább egy biológiai limitnél, ami fehér bőrűeknél egészen halvány barna árnyalat lehet. Ehelyett pigment foltok keletkeznek, nő az anyajegyek száma, sőt rosszindulatú bőrdaganatok fejlődhetnek, és a bőr korán öregszik. Fontos, hogy ez a károsodás nem azonnal látszik. A gyermekkorban, a fiatal felnőttkorban bekövetkezett UV károsodás 20-30 évvel később mutatkozik meg, ezért csak egészségtudatos magatartással óvhatjuk meg tőle magunkat.

Mit jelent a nagy mennyiségű UV, és milyen veszélyeket rejt magába?

Dr. Emri Gabriella: Ez bizony egyéni érzékenység függvénye, aminek fokmérője a napégésre való hajlam, a gyermekkorban, a fiatal felnőttkorban megjelenő számos anyajegy, illetve a sok szeplő a vállakon, ami a korábban elszenvedett napégések következménye. Az egyéni érzékenységet egyrészt örököljük: a világos szemszínt, a fehér bőrt, de még a vöröses hajszín is utalhat erre, vagy ha a családtagokon már előfordultak bőrdaganatok. Másrészt szerezzük az életünk folyamán: az immunvédekezést gyengítő gyógyszerek szedésével. Ebben például a szerv-transzplantáltak, egyes autoimmun vagy daganatos betegségekben szenvedők érdekeltek. Ide tartoznak még a vitaminok, nyomelemek hiányállapotai, a bőrt érő számos vegyi anyag jelenléte, amelyek szintén fokozzák az érzékenységet, de az is, hogy városi életmódunk miatt bőrünknek nincs módja a napfényhez történő fokozatos hozzászokáshoz. Fontos tehát, hogy minden, fiatal korban elszenvedett napégés a későbbi életkorban megjelenő bőrdaganat rizikóját növeli. Sőt, a festéksejtes rosszindulatú bőrdaganat (melanoma) már fiatal korban, 20-30-40 éves korban is megjelenhet.

Pótolhatja-e a napfényt a szolárium télen, illetve biztonságos-e, segítheti-e a nyaralásra való előkészülést?

Dr. Emri Gabriella: A szolárium fénye (UVA) nem tartalmaz – a D-vitamin képződésért felelős – UV-sugarakat, ezért télen nem megfelelő napfénypótló. Csak a már meglévő festékanyag polimerizációját serkenti, ezzel okozva barnulást. Nem indít el új festékanyag termelést, ezért az általa szerzett védettség nagyon korlátozott. A túlzásba vitt szolárium fénye ezzel szemben szabadgyökképződést okoz, ami hosszú távon károsítja a bőrt, korai bőröregedést okozva és növelve a bőrdaganat kialakulás esélyét. Szoláriumozók bőrén megjelenő új anyajegyek figyelmeztető jelek lehetnek a nagy mennyiségű UVA-sugárzásra és egyéni érzékenységre.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Dr. Emri Gabriella: A melanoma korai felismerése érdekében mindenki számára javasolt a rendszeres időközönkénti önvizsgálat, amikor a bőrt át kell nézni, nincsen-e újonnan kialakult és/vagy változó, növekvő, színét változtató, szabálytalan formájú, többszínű (világos- és sötétbarna, fekete, vörös, fehér, kék, szürke kombinációi), a meglévő anyajegyekhez képest másként kinéző bőrelváltozás. Ne hagyjuk ki a vizsgálatból az alsó végtagokat sem. Segítsük az idősebb családtagokat a feltérképezésben. Gyanús bőreltérés esetén háziorvoshoz vagy a területileg illetékes bőrgyógyászhoz kell fordulni.

Kiss Erzsébet



Sporthírek






hirdetés