“A Békás-tó növényzete sok minden, csak nem normálisan megtervezett ökoszisztéma”

Cserjéket ültetnek a Nagyerdő parkerdei részén a közmunkások
Cserjéket ültetnek a Nagyerdő parkerdei részén a közmunkások - © Fotó: Konyhás István
Debrecen – Aljnövényzetet telepítenek a kivágott helyére a parkerdőben.

Újratelepítettek több mint ezer évelőt és több száz cserjét közmunkások a Nagyerdő parkerdei részén, a Békás-tó környékén, ott ahol tavaly télen kivágták az aljnövényzetet – állította a Napló Agóra internetes fórumán Konyhás István, a TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi Egyesület titkára.

Leveléből az is kiderült, hogy a közmunkásokat foglalkoztató Dehusz Kft. elkészítette és kihelyezte a park­erdő délkeleti csücskébe az új madárdúcetetőt. Az etető mellé – az egyesület kérésének megfelelően – építettek egy mesterséges búvóhelyet is, amit előszeretettel használnak is a madarak. Az etetést az egyesület tagjai végzik, ebbe a város lakóit is szeretnék bevonni.

Jó az irány

Egy másik fórumozó, Zsila László, utalva Konyhás István levelére, leírta, hogy véleménye szerint jó folyamatok indultak el a Békás-tó környékén, a lassan formálódó nagyerdei közparkban. Az elvégzett munkákkal egyetért, a megelőző tisztítás ezeket tette lehetővé. Ugyanis ott nem cserjék voltak, hanem „besült”, a nagy fák alá szorult fa-sarjak tízezreiből álló elvadult bozót. Az ilyen állomány sem nem erdő, sem nem park – tette hozzá.

Molnár Zsolt szintén gratulált a fejleményekhez. Ugyanakkor azt kérdezte, hogy befejeződött-e a Békás -tó rehabilitációja? Halakat a nyáron még látott, de békákat nem (legfeljebb egy-két „önkéntes betelepülőt”). Tavaly úgy hallotta, hogy ezeket az idén ősszel telepítik vissza a botanikus kertből. Vajon megtörtént-e ez már? A vadkacsák, egy-két fészekalja jövevénnyel együtt, korábban minden tavasszal megjelentek. Lesznek-e, vannak-e a madarak fészkeléséhez alkalmas búvóhelyek? – tette fel a kérdést.

A civilek véleményét is

Varga László, a polgármesteri hivatal nyugalmazott városfejlesztési főosztályvezetője az Agórán megismételte véleményét: a terület park és nem erdő, ezért az időszakos aljnövényzet kitakarítására szükség van.

Radnai Ferenc fórumozó annak a reményének adott hangot, hogy az új főkertész a munkája során a civilek véleményét is hasznosítani fogja és nem kell majd utólag bírálni az elvégzett munkát.

Rossz halak és növények

A parkerdő élővilágáról szóló vitát indító Konyhás István a Naplónak elmondta: a tó kotrása, az üledék helytelen depózása és a nem elég körültekintő mentés közben sok béka elpusztult.


Fotó: Derencsényi István, archív Fotó: Derencsényi István, archív ©

A mostani növényzet, illetve parti zóna alkalmatlan békaélőhelynek. Vannak helyette koi pontyok a vízben, amelyek nem valók oda. A Békás-tó növényzete sok minden, csak nem normálisan megtervezett ökoszisztéma – fogalmazott a környezetvédő, hozzátéve, hogy szerinte mind a halakból, mind a növényekből őshonos fajokat kellett volna választani.

A vadkacsák (tőkés récék) nagy valószínűséggel költenek majd a területen, mert a szó jó értelmében véve igénytelen fajról van szó. Ám mesterséges fészkelőhelyek kialakításával ezt is sokkal hatékonyabban meg lehetett volna oldani – állította.

Konyhás Istvántól megkérdeztük, hogy a jelenleg is zajló cserje- és évelő növények ültetéséről az önkormányzat folyamatosan egyeztet-e a természetvédő szervezettel, meghallgatja-e véleményüket. A környezetvédő válasza egyértelműen igen volt.

HBN–OCs


Megkérdeztük a hivatalt

A parkerdő karbantartásával, valamint a Békás-tó élővilágával kapcsolatos munkákról, elképzelésekről természetesen megkérdeztük a polgármesteri hivatalt is.

Egyebek mellett kíváncsiak voltunk arra, hogy hány növényt ültetnek el, miért van szükség a telepítésre? Mikor kezdődött a munka és meddig tart? Hány közmunkás vesz ebben részt? Ez mennyibe kerül? Hány békát, halat, hüllőt telepítettek vissza a Békás-tóba? Erre mikor került sor? A válaszokat későbbre ígérték.









hirdetés