A befektetők vásárolnak

Illusztráció
Illusztráció
Budapest – Kiugróan magas volt a februári forgalom az ingatlanpiacon.

Az idei első hónap még szinte a tavalyival azonos értéket mutatta, a második azonban több mint 10 százalékkal erősebb forgalmat hozott az egy évvel ezelőttihez képest. Bár az idei hónapban több volt a munkanap is, ez az adat így is kiugró. A magas forgalom hátterében nem csak a megnövekedett kereslet, hanem az ugyancsak megnövekedett kínálat áll, amelyet egyrészt a forintosítást követő eladási hullám, másrészt a csok miatt új lakásba vágyók értékesítési kedve erősített. Összességében az idei első két hónap egyelőre 5 százalék többletet mutat a tavalyihoz képest, de a valódi piaci folyamatok hatásai majd a következő hónapokban mutatkozhatnak meg.

A fővárosban kétszeres az ár

Februárban a paneleket az ország keleti felében 145, nyugaton 175 ezer forint/négyzetméter áron vásárolták. Ugyanezt a típust Pesten 276, Budán 315 ezerért vették. A téglaépítésű lakásért vidéken 197 ezer forintot adtak a vásárlók, Pesten 336 ezret, Budán 448-at, a belvárosban pedig 553 ezer forintot négyzetméterenként. Az utóbbi lokációban az átlagos vásárlási érték közel 34 millió forint volt és alig több, mint 2 hónap alatt keltek el átlagban a lakások. Alacsony volt februárban mind az árcsökkentés, mind a vevői alku mértéke. A családi házak esetében is 2-3 százalékot kellett csupán az eredetileg elképzelt árból lefaragni, hogy a vevők érdeklődését felkeltse, akik Budapesten csupán 4, vidéken pedig 8 százalékot tudtak átlagosan alkudni. A lakások esetében még alacsonyabbak ezek az értékek, körülbelül 1 százaléknyi árkorrekció után már érkeztek a potenciális vásárlók. Az átlagos alku ezekre a fővárosi panelek esetén csupán 2 százalék volt, a többi esetben is mindössze átlag 4 százalék.

Nagyobb lakást szeretnének

A fővárost még mindig a befektetők uralják. A megvalósult adás-vételek 41 százalékában nyilatkoztak úgy a vásárlók, hogy e célból vesznek lakást. Átlagosan 23,8 milliót költöttek ingatlanra. Őket követik az első lakásukat vásárlók és a nagyobba költözők. Vidéken a vevők közel harmada nyilatkozott úgy, hogy nagyobb lakásba költözött. Átlag 17 millió forintért vásároltak 102 négyzetméteres ingatlanokat. A vásárlók negyede volt befektető, akik 11,9 millió forint értékben vettek 63 négyzetméter körüli lakásokat. Az első lakásvásárlók a forgalom 22 százalékát tették ki.

A budapesti eladók 38 százaléka szerint azért vált meg lakásától, mert nagyobbat szeretne vásárolni. Átlag 54 négyzetméteres ingatlanjukat értékesítették 22 millió forint felett. Az eladók negyede viszont éppen kisebbet keres, ők 111 négyzetméteres ingatlanokat adtak el átlagosan 30,4 milliós értéken. Örökölt ingatlant ugyanitt az eladók 15 százaléka értékesített. Vidéken viszont minden harmadik eladott ingatlan örökség volt. Az örökösök átlag 9,2 milliós áron váltak meg ezektől az ingatlanoktól. Közel ugyanekkora arányt képviseltek a nagyobb lakásba vágyó eladók, akik 12 milliós átlagos áron váltak meg 63 négyzetméter körüli lakásaiktól. Minden ötödik eladó szeretne kisebb lakásba költözni, 112 négyzetméteres ingatlanokat adtak el 17,6 milliós átlagáron. A februárban létrejött adás-vételekben szereplő ingatlanok paramétereit az egy évvel korábbival összehasonlítva az áremelkedés jeleit lehet tetten érni. Vidéken a 200 ezer forint/négyzetméter a vízválasztó, vagyis ez alatt csökkent a tranzakciók arány, míg fölötte növekedett. Megmutatkozik ugyanez a fajlagos árakban is, ahol 10 millió forint fölött nőtt az arány. Például 10-20 millió forint között egy éve a tranzakciók 23 százaléka zajlott, idén már ez az arány 38 százalék volt. A fővárosban még szembetűnőbb az árak ugrása. Budán a 400 ezer forint/négyzetméter fölötti ársáv egy éve a tranzakciók 21 százalékát tette ki, idén már több mint a duplája az arány, 45 százalék.

HBN



Sporthírek






hirdetés