A Balmazújváros feljebb kapaszkodna a tabellán tavasszal

Akt.:
Feczkó Tamás
Feczkó Tamás - © Fotó: Derencsényi István
Balmazújváros – Feczkó Tamás szerint a támadóposzton feltétlenül erősítésre szorulnak a holtszezonban.

Hullámvasúthoz hasonlított a Balmaz Kamilla Gyógyfürdő produkciója a Merkantil Bank NB II 2015/16–os kiírásának első felében. A hajdúságiak sokáig csak hírből ismerték a vereséget, ám később egy gyengébb szériának köszönhetően az alsóházban találták magukat. A küzdelemsorozat „félidejében” a 20 egységet számláló klub a 10. helyen áll, a mérlege öt–öt–öt győzelem, döntetlen és vereség, ám a negyedik Szegedtől mindössze három pont választja el a Balmazt. Feczkó Tamás vezetőedző a Naplónak adott interjúban értékelte az elmúlt hónapok eseményeit.

Az elmúlt idényben menet közben vette át a Balmazújváros irányítását, ezzel szemben idén már Ön tervezhette meg a nyári felkészülést. Miként zajlott a munka?

Feczkó Tamás: Tizenhatan távoztak tőlünk az átigazolási szezonban, ilyen mértékű változás nagyon ritka egy–egy csapat életében. A pótlásukra három olyan labdarúgót szerződtettünk, akik komoly másodosztályú rutinnal rendelkeztek, de Kormos Lászlótól a negyedik fordulót követően elköszöntünk. Rajtuk kívül kilenc, húsz év alatti játékossal kötöttünk megállapodást az úgynevezett „fiatalszabály” miatt. Sokatmondó adat, hogy a másodosztályú mezőnyből egyedüliként az Újvárosból hívtak be négy tehetséget a perspektíva válogatottba. Az NBIII–ból érkezettek ugyancsak jó benyomást keltettek. Anyagi lehetőségeink behatároltak, ennek ellenére kiválóan sikerültek az igazolásaink. Remekül dolgoztak a srácok a felkészülés folyamán, kifejezetten hasznos tapasztalatokkal gazdagodtunk a tatai edzőtáborban.

A Magyar Labdarúgó Szövetség anyagilag is ösztönzi a másodosztály résztvevőit a fiatalok szerepeltetésére. Sokan kritizálják az előírást, mondván az ifjaknak gyakorlatilag meg sem kell harcolniuk a helyükért. Mi a véleménye erről a lehetőségről, valamint a negatív hangokról?

Feczkó Tamás: Olyan típusú edző vagyok, aki szeret tehetségekkel dolgozni, korábban sok időt töltöttem el az utánpótlásban. Szerintem segíteni kell a fejlődésüket, de azt nem tartom a legjobb ötletnek, hogy három fiatalt kell szerepeltetni a kezdőcsapatban a támogatásért. Ez a szabály nem kötelező, emiatt a tehetősebb klubok rutinos, élvonalbeli tapasztalattal rendelkező játékosokat vásároltak. Az Újváros a mezőnyben egyedüliként az első 12 fordulóban élt a lehetőséggel, de az utolsó három játéknapon kissé elfáradtak a fiúk, emiatt csupán ketten léptek pályára. Versenyhelyzetet akartunk teremteni, ezért szerződtettünk számos tinédzsert. Abban reménykedem, hogy tavasszal már nem csupán az életkoruk, hanem a meggyőző teljesítményük miatt is helyet követelnek maguknak az együttesben.

Amíg a tálentumok előtérbe kerültek, addig a légiósokat gyakorlatilag száműzték a másodosztályból. Tavasszal az újvárosi menetelésben több „vendégmunkás” játszott fontos szerepet, mennyire okozott nehézséget a távozásuk?

Feczkó Tamás: A kiesés elleni küzdelemben is a magyarokra építettünk, ők biztosítatták a gárda gerincét. Hiába szerepelt kilenc légiós a keretünkben, közülük csupán két–három embert tartottunk volna meg. Említhetném Radosevicset, aki immáron a Lokiban bizonyítja, hogy extra képességekkel megáldott, kiváló hálóőr.

A nagy jövés–menés ellenére fantasztikusan startolt a Balmaz. Meglepte a jó rajt?

Feczkó Tamás: A felkészülési összecsapásainkon ragyogó teljesítményt nyújtottunk, emiatt optimistán vártam a nyitányt. Ki kell emelnem a Metaliszt Harkiv legyőzését, hiszen ellenfelünknek ez a meccs jelentette a főpróbát az ukrán bajnokságra. Általában öt találkozóból álló periódusokban gondolkodom a bajnokságot illetően. Az első öt fordulóban remekül teljesítettünk, a Mezőkövesd és a Dunaújváros ellen kiemelkedőt nyújtottunk. A Budaörsön elhullajtott pontok miatt sokáig bosszankodtunk, de látva az újonc kiváló eredményeit, a remi később felértékelődött. Egyedül a siófoki kilencven perccel vannak problémáim, bár a dolgunkat megnehezítette a negyven fokos hőség.

Milyen tanulságokkal szolgált a félév középső szakasza?

Feczkó Tamás: Ekkor három olyan ellenfél otthonában vizitáltunk, akiket egytől–egyig bajnokesélyesnek könyveltek el. Gyirmóton és Zalaegerszegen egyaránt remekül futballoztunk, csak magunkat okolhatjuk, hogy a pontszerzés nem jött össze. Odahaza a Sopront emlékezetes körülmények között fektettük két vállra, a Csákvárt pedig magabiztosan múltuk felül.

Az első öt játéknapon veretlen maradt a csapat, ám később öt meccsig tartó nyeretlenségi sorozat csúfított bele az összképbe. Hogyan élték meg a hullámvölgyet?

Feczkó Tamás: Az idei NBII. egy kiélezett bajnokság, a résztvevők főleg saját pályájukon gyűjtögetik a pontokat. Mi felvállaljuk a bátor támadófutballt, míg a balmazújvárosi stadionba érkezők megpróbálják széttördelni a játékunkat, ami összejött a Szegednek. Kifejezetten bosszant ez az ütközet, mivel amióta leültem az újvárosi kispadra, csupán a szegediek távoztak három ponttal az otthonunkból. A kisvárdai vereséget követően a Soroksár ellen három kulcsemberünk hiányzott, emellett négy sérülés ugyancsak gondot okozott, így át kellett alakítanunk a csapatot. Az őszi idényt szerencsére sikerült eredményesen lezárnunk a Szigetszentmiklós ellen.

Egy ilyen gyengébb periódus gyakorta az edző állásába került. Nem tartott ettől a forgatókönyvtől?

Feczkó Tamás: Erről a vezetőséget kellene megkérdezni. Nem helyeztek ránk nyomást, valószínűleg tudták, hogy előbb–utóbb újra visszatérünk a győzelmi útra. Igazából a helyzetkihasználással adódtak gondjaink, hiába dolgoztunk ki több lehetőséget, sajnos pontatlanok voltunk a befejezéseknél.

Hét mérkőzést vívott idegenben a Balmazújváros, ezeken három döntetlen mellett négyszer vesztesen hagyta el a játékteret. Hány egységet tervezett ezeken a bajnokikon?

Feczkó Tamás: Négy–öt pontot hullajtottunk el vendégségben. Budaörsön a 91. percben vették be a kapunkat, ezzel egálra mentették a találkozót. Emellett ahogy korábban említettem, Zalaegerszegen, valamint Gyirmóton is közel álltunk minimum a döntetlenhez. Ajkán egy súlyos szabálytalanság előzte meg a hazaiak egyenlítő gólját, emiatt nem jött össze a győzelmünk.

Külön beszélnünk kell a Kisvárda otthonában kapott 5–0–s pofonról. Nevezhetjük ezt a fiaskót az ősz mélypontjának?

Feczkó Tamás: Nem nevezném ezt pofonnak, ugyanis az első kiállítást megelőzően egyértelműen mi domináltunk. Sőt, nyolc mezőnyjátékossal kapufát rúgtunk, valamint további lehetőségeket dolgoztunk ki. Olyan játékosaim vannak, akik mindig lelkesen mennek előre, néha–néha már kissé ész nélkül, ám ezért nem tudom őket elmarasztalni. Úgy vélem, a játékvezető csak az okozatokat büntette, az okot kiváltó ember a pályán maradhatott.

Melyik összecsapásra emlékszik vissza a legkellemesebb emlékekkel?

Feczkó Tamás: Legjobb meccseinket Gyirmóton és Zalaegerszegen produkáltuk, sajnos a jó futball nem párosult pontszerzéssel. Emellett két mérkőzést emelnék ki: a Dunaújváros legyőzését, illetve az év utolsó tétmeccsét. Előbbi azért emlékezetes, mert egy élvonalból érkező ellenlábast vertünk, méghozzá a fiataljaink hathatós közreműködésével. A szigetszentmiklósiak felett aratott diadalunk alkalmával pedig megmutattuk, hogy mire is vagyunk valójában képesek.

Reálisnak gondolja a 10. helyezést, amelyen telel az Újváros?

Feczkó Tamás: Ahogy mondani szokták, a tabella sosem hazudik. Véleményem szerint féltávnál és a bajnokság végén érdemes figyelni a táblázatot, ezt leszámítva csupán tájékoztatójelleggel bír. Meggyőződésem, hogy ennek a társaságnak sokkal előkelőbb pozícióban van a helye, amelyet tavasszal bizonyítani is fogunk!

Térjünk át a Magyar Kupára, ahol a harmadik körben a Sopron állította meg Önöket. Egyetért azzal, hogy tovább is tarthatott volna a kupakaland?

Feczkó Tamás: Igen. A vezetőséggel egyetemben a legjobb 16 közé jutást tűztük ki minimális célként. Az MK–ban azoknak próbáltunk játéklehetőséget biztosítani, akik a másodosztályban kevesebb időt töltöttek a pályán. A Sopron ellen szerepet kapók közül sokan a pontvadászat utolsó fordulóiban kerültek be a kezdőbe, és kiválóan pótolták a különböző okok miatt partvonalon kívülre kerülőket.

Mindhárom kapus szerepet kapott az NBII–ben. Ennek mi a magyarázata?

Feczkó Tamás: Három azonos képességű, remek adottságokkal bíró hálóőr áll a rendelkezésünkre. A nyitányon Gazsi Tomi kezdett a „fiatalszabály” okán, ám sajnos sérülés miatt hosszabb időre harcképtelenné vált, majd visszatérése után ismét kidőlt. Gazsi mellett Szécsi Gergő és Horváth Laci is megbízhatóan őrizte a kapunkat. Tisztában vagyunk vele, hogy ez sem nekik, sem a csapatnak nem ideális szituáció, ám kényszerpályán mozogtunk.

A védelem tengelyében a Kiss László, Papp Ferenc kettős megbonthatatlannak tűnt, de az ominózus kisvárdai „randevún” mindketten a kiállítás sorsára jutottak, ami négy–négy meccses eltiltást vont maga után. Sikerült őket pótolni?

Feczkó Tamás: Nincsenek pótolhatatlan emberek. Tavasszal, amikor többször kapott gól nélkül zártunk, mindketten hibátlanul futballoztak. Az utolsó három fordulót sikerült vereség nélkül letudnunk, emiatt megfelelően helyettesítettük őket, bár lehetséges, hogy velük az ötnél több pontot szereztünk volna. Hátsó alakzatunk jobb és bal oldalán eleinte Bokros Tibor és Németh Ádám kezdett, később Boki megsérült, emiatt Karikás Krisztián vette át a helyét, Karikának idő kellett mire felvette a ritmust. Különösebb kritikát nem tudok megfogalmazni a szélsőbekkek produkciójukról. Ebben a félszezonban csupán két összecsapáson tudtuk megóvni a kapunkat a góltól, ez nagyon idegesít.

A középpálya motorjainak Sigér Dávidot, illetve Kónya Márkot nevezhetjük. Hogyan értékelné eme csapatrész teljesítményét?

Feczkó Tamás: Ezen a poszton a legerősebb a gárda, valóban kirobbanhatatlan volt a Sigér, Kónya páros, hétről hétre meghálálták a bizalmat. A kupában Hadházi Dávid hívta fel magára a figyelmet, ő az utolsó fordulókban nagyszerű játékkal segítette a csapatot. A fiatalok közül Sándor Tamás és Bódis Norbi jó benyomást tettek a szakmai stábra. Középpályásaink négy bombagóllal vétették észre magukat, amelyek ugyancsak kiemelten fontos jelentőséggel bírtak a Balmazújváros életében.

Kónya Márkot középhátvédként is kipróbálta. Meggyőző teljesítményt nyújtott bekként?

Feczkó Tamás: Márk egy csupaszív, univerzális játékos, aki hatalmas értékünk. Akkor sem jönne zavarba, ha a kapuba vezényelném. A középpályán képes a legjobb teljesítményt nyújtani, de az idő eldönti, hogy a védelemben szerepet kap–e a későbbiekben.

Az Újváros házi gólkirálya Pintér Norbert lett három találattal. Nem hiányzik egy klasszikus gólvágó?

Feczkó Tamás: Könnyebb lenne a dolgunk, ha lenne egy ilyen típusú játékosunk. Három remek adottságú centerrel kezdtük meg a szezont, ám Fekete Ádám sajnálatos sérülést szenvedett idejekorán, Kormos László pedig szeptemberben elbúcsúztunk, ennek következtében variációs lehetőségeink is leszűkültek. A többi támadóposzton ugyancsak több gólt reméltem, ugyanis a helyzeteket rendre kidolgoztuk.

Legközelebb február végén vívnak tétmeccset. Mennyi pihenőt kapnak a játékosok? Az átigazolási szezonban nagy változás várható a keretben?

Feczkó Tamás: Január 7–én vágunk neki a munkának. Külföldi és NBI–es alakulatokkal szeretnénk találkozni a holtszezonban, ezeken értékes tapasztalatokkal gazdagodnánk. Nem tervezünk egetrengető átalakítást, mivel nehéz igazolni télen. A támadószekcióba nagy valószínűséggel érkeznek majd újoncok.

Zárszó gyanánt mit üzenne a lelkes szurkolóknak?

Feczkó Tamás: Amikor megérkeztem Balmazújvárosba, először a csapat játékát akartam stabilizálni, ezáltal a csalódott szimpatizánsokat visszacsalogatni a lelátókra. Ez annyira jól sikerült, hogy a nézőszámot figyelembe véve dobogós helyen áll az Újváros. A srácok majdnem minden meccsen kiszolgáltak a drukkereinket, akik cserébe kitartó buzdítással reagáltak. A gyengébb periódusunk során sem fordultak el a csapattól, ami hazai viszonylatban meglehetősen ritka, emiatt büszke vagyok rájuk. Reményeim szerint a 2016–os évben további sikerekkel tudjuk őket megörvendeztetni!

HBN–Biró Ádám



További hírek a Sport kategóriából






hirdetés